Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elvileg az online kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő SOPA és a szerzői jogok védelmét szolgáló PIPA eredeti formájának bukásában a közvélemény nyomása játszotta a főszerepet, de a helyzet alakulása rámutatott az amerikai demokrácia működésének ellentmondásaira is. A törvények elvetését ezúttal nem lehetett az amerikai politika sok gondot okozó polarizáltságával magyarázni. Eleinte mind a republikánusok, mind a demokraták többsége támogatta a reformot, és az ellenzők maroknyi tábora is kétpárti volt (az egymással amúgy kevés kérdésben egyetértő progresszívek és a tea party képviselői).
A törvényeket hatalmas lobbiháború kísérte, hiszen két teljes iparág számára is hatalmas bevételt hozó terület szabályozásáról volt szó. Mindkét érdekcsoport Kalifornia államoz kötődik: a hollywoodi filmstúdiók, a lemez- és a könyvkiadók álltak az egyik oldalon, a másikon pedig a Silicon Valley internetes és technológiai cégei. Előbbieket létében fenyegeti a digitális tartalmak megosztása miatti bevételkiesés, utóbbiakat viszont az veszélyeztetné, ha az állam a mainál keményebben szabályozná az internetet. Néhány jelből arra lehet következtetni, hogy magukat a törvényeket gyakorlatilag lobbisták írták: a benyújtó képviselők nem a terület szakértői, kabinetjükből viszont többen gyorsan átültek a törvények elfogadásáért küzdő lobbicégek valamelyikébe. Pontos számokat nem lehet tudni, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a kiadók többször annyit költöttek lobbizásra, mint a netes cégek, minimum több tíz millió dollárt.
A közvélemény befolyásolásának taktikáját azonban az internetpártiak választották meg jobban. Amikor a saját huszonéves fiam hív fel, hogy miért vesszük el az internet szabadságát, akkor nem állunk túl jól − kommentálta a The Wall Street Journalnek egy SOPA-párti lobbista a tiltakozáshullám sikerét. Az internetes tartalomszabadság iránt elkötelezett honlapok, aktivisták laza és amatőr szövetsége, valamint az ingyenes netes tartalomból profitáló cégek − közöttük is a leghangosabban a Google − sikeresen elhitették a felháborodott felhasználókkal, hogy itt Dávid és Góliát küzdelméről van szó. A január 18-i \"internetelsötétítéssel\" tízmilliók figyelmét hívták fel a törvények problémáira − ez persze nem volt nehéz, hiszen szakmailag egyértelmű hibákkal voltak tele a politikusok által korábban jóváhagyott javaslatok. Az aktivisták politikailag is szervezkedni kezdtek a törvényeket támogató képviselők és szenátorok ellen.
Barack Obama elnök is vélhetően a politikai nyomást látva közölte, hogy megvétózza a két törvényt, ha azok elé kerülnek. A háború azonban még nem dőlt el − figyelmeztetnek az aktivisták. Harry Reid, a szenátus elnöke csupán arról beszélt, hogy a \"belátható ideig, a vitatott kérdések megoldásáig\" jegelik a törvényalkotási folyamatot, tehát a szerzői − vagy inkább kiadói − jogok hívei csak visszavonultak, de nem adták fel a küzdelmet. Az internetes tábor azonban továbbra is könnyebb helyzetben van, hiszen aki változást akar elérni Washingtonban, annak a kongresszus mindkét házát, az előkészítő bizottságokat és a Fehér Házat is meg kell győznie, ami nem könnyű feladat.
