Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemzetközi összehasonlításban is példátlanul szigorú intézkedésekkel lépett volna fel − hivatalosan − a netes kalózkodás ellen az USA-ban kidolgozott két jogszabály, a Protect Intellectual Property Act (PIPA), illetve a Stop Online Piracy Act (SOPA). A nem kis részben a tiltakozások nyomán egyelőre félretett törvények − az októberi ismertetés óta végrehajtott számos puhítás ellenére − a bírálók szerint nagymértékben és az első alkotmánykiegészítésbe ütközően korlátozták volna a szólásszabadságot és a személyi szabadságjogokat. Következetes végrehajtása esetén a kínai \"nagy tűzfalhoz\" hasonló cenzúra is lehetővé vált volna.
Leegyszerűsítve, a SOPA fő célja, hogy a szerzői jogok tulajdonosai − gyakorlatilag a nagy filmstúdiók és zenekiadók − letilthathassák azokat az oldalakat − a törvény szövege szerint elsősorban külföldieket −, amelyeken véleményük szerint jogsértő tartalom vagy a jogsértést elősegítő tartalom található (utóbbiak lehetnek például dvd- vagy blu ray-lemezek feltörését és konvertálását segítő programok). A jelenlegi szabályozással szemben ez a lehetőség sokkal szélesebb körre lett volna alkalmazható, így például a felhasználói forrásra is, amivel komoly önfelügyeleti teher hárult volna elviekben az olyan közösségi oldalakra, mint a Facebook, a Twitter vagy a Tumblr.
A szerzői jogok tulajdonosának az eredeti verzió szerint elég lett volna egy \"jóhiszemű feltételezésre\" alapozott felszólítást írnia a tartalom-, illetve tárhelyszolgáltatónak, amelynek vagy el kellett volna távolítani a kérdéses oldalt, vagy öt napon belül bíróságon kellett volna megtámadni a felszólítást. A törvény szigorát konkrét példán szemléltetve: ha a Warner Bros. szerint egy olasz oldal a legújabb Batman-film torrentlinkjét tartalmazza, akkor a filmstúdió felszólítására a Google-nak el kellett volna távolítani az oldalt keresési eredményeiből, a PayPal nem dolgozhatott volna fel több be- vagy kifizetést az oldalról, a reklámszolgáltatóknak fel kellett volna függesztenie a hirdetések megjelenítését és az ezekből származó bevételek átutalását, az oldal internetszolgáltatójának pedig feketelistára kellett volna helyeznie a szájtot, gyakorlatilag elérhetetlenné téve. A decemberi módosítás végül bírósági felszólításhoz kötötte a letiltást.
A törvény a jelenlegi szabályozás kiterjesztésével legfeljebb öt év börtönnel büntethette volna a szerzői jogokat sértő videók és hanganyagok online streamingjét is. A képviselőház elé terjesztett SOPA fél évvel idősebb szenátusi párja, a PIPA annyiban különbözik társától, hogy szövegezése szerint kizárólag az elsődlegesen jogsértésre létrehozott oldalakat célozza, ám túlságosan is általánosító szóhasználata könnyen gumiszabállyá teheti.
A törvények elfogadásának komoly gazdasági vonatkozásai is lettek volna, a kis startup netes cégeknek ugyanis aligha lett volna anyagi forrásuk arra, hogy biztosíthassák a jogszabályi megfelelést, illetve az esetleges bírságok kifizetését. Ezenfelül több kockázatitőke-csoport is jelezte: a SOPA és a PIPA elfogadása esetén visszafognák befektetéseiket az internetes cégekbe.
