A Gillette angliai Readingben található kutatás-fejlesztési központjában (RIC) 130 fő dolgozik, több mint 50 százalékuk tudományos fokozattal rendelkezik − mondta lapunknak Nigel J. Kermode, a RIC vezetője. A központ több mint ötven éve működik, tevékenységének fókuszában a Gillette borotvatermékeivel kapcsolatos alapkutatások állnak, ennek részeként a kutatók kiterjedt vizsgálatokat végeznek a szőrzet, a bőr és a kettő metszetében elhelyezkedő borotválkozás témakörében. A RIC egyik legfőbb célja a vásárlói igények feltérképezése és megértése − fogalmazott Kermode. Ennek érdekében minden nap, bizonyos szempontok alapján válogatott tesztalanyok − akár nyolcvanan − a központ kamerákkal megfigyelt fülkéiben végzik el a reggeli borotválkozást. A fejlesztési fázisban mintegy 30 ezer emberen tesztelik a termékeket, a RIC minden évben csaknem 20 ezer tesztborotvát állít elő saját üzemében (ezek kizárólag tesztcélokat szolgálnak, a piacra kerülő termékeket más egységekben gyártják). A központ tevékenységében már a fejlesztés korai stádiumában bekapcsolódnak a felhasználói tesztelések, már a prototípusokat folyamatos éles próbáknak vetik alá.
A központ munkatárasai célzottan vizsgálják a borotválkozás közbeni magatartásformákat, mivel a sztenderdizált termékeknek a szokások lehető legszélesebb körének kell megfelelnie. A fejlesztések három sarokpontja a biztonság, a kényelem, a hatékonyság és az ergonómia − tette hozzá Kermode. A RIC-ben többek között háromdimenziós kamerákkal modellezik a borotválkozás közbeni test- és kéztartást, a felhasználó által kifejtett nyomást, speciális kamerákkal pedig a borotva és az arcszőrzet interakciójáról készítenek másodpercenként 500 ezer képkockát tartalmazó felvételeket. Külön részleg foglalkozik az ergonómiai tervezéssel és a legyártott mintapéldányok minőség-ellenőrzésével. A termékfejlesztés során bizonyos nagyobb piacok sajátos igényeire is készülnek borotvák, jó példa erre India, ahol az egypengés, olcsóbb termékekre mutatkozik nagyobb kereslet, és a kulturális különbségek miatt hosszabb arcszőrzettel kell megküzdeniük a szerkezeteknek.
Egy új borotva kifejlesztése 8-10 vagy akár ennél is több évet vehet igénybe − hangsúlyozta Kristina Vanoosthuyze, a RIC kutatási vezetője. A folyamatos termékfejlesztés célterületei között szerepel például a pengék stabilitásának növelése (hogy azok megtartsák a tervezéskor kialakított optimális távolságot, ne mozogjanak el használat közben). Emellett az arca kent hab vagy gél elvezetése is kihívások elé állítja a kutatókat, mivel ha túl sok kerül belőlük az arcbőr és a borotva közé, az a vizes úton haladó autógumihoz hasonló felületvesztést jelent, de a borotva nyelének stabilitása, irányíthatósága és a vízelvezetés is a kiemelt témák között szerepel − sorolta a kutatási szempontokat Vanoosthuyze.
Az egyszerűnek tűnő eszköz mögötti folyamatos innovációs igényt jelzi, hogy például az ötpengés borotvát már 1929-ben feltalálták, a pengeszám növelése azonban önmagában évtizedekig nem eredményezett hatékonyabb borotválkozást. A penge geometriája, az irányíthatóság, a bőrrel bezárt szög, a pengék közötti távolság vagy éppen a felületi nyomásnak megfelelő jellemzők meghatározása mind jelentősen befolyásolja a borotva használatát.
