Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Görögország magánhitelezői mégis elfogadhatják, hogy az ötvenszázalékos leírással járó kötvénycsere után négy százalék alatti kuponos papírt kapjanak; az Ethnos nevű görög lap értesülését hivatalos megerősítés hiányában azonban egyelőre érdemes némi távolságtartással kezelni. Az ügy előzménye, hogy kedden a görög kormány után az európai pénzügyminiszterek is elutasították a magánhitelezők négyszázalékos kamatozású cserekötvényről szóló javaslatát. A görög lap szerint azonban a hitelezőket képviselő nemzetközi pénzintézet-szövetség, az IIF vezetője, Charles Dallara Párizsban találkozott vezető európai bankárokkal, és arra jutottak: a 3,75 százalékos kupon is elfogadható lesz.
Amennyiben az értesülés igaz, akkor ismét megnyílhat az út a rendezetlen görög csőd elkerüléséhez. A megállapodással és az \"önkéntes\" hitelezői leírásokkal Görögország hozzájuthat a következő, ezúttal a korábbaiknál jóval nagyobb, 130 milliárd eurós hitelrészlethez (a márciusban továbbgörgetendő 14 milliárd euróhoz csak így juthat hozzá az ország). A leírások önkéntessége egyes megfigyelők szerint paradox módon fontos lehet az európai bankoknak, hiszen így technikai értelemben elmarad a csődesemény, tehát a görög adósságokra kötött cds-eket nem kell majd kifizetni. A hitelezők és a kormány álláspontja persze még mindig nem esik egybe, hiszen a görög a kormány korábban 3,5 százalék alatti kupont ajánlott; Dallara és a görög miniszterelnök, Lukasz Papadémosz tegnap lapzártánk után ismét találkozott, ahol az álláspontok tovább csiszolódhattak.
Kikezdheti azonban a válságkezelés hitelét, hogy egyre több jel utal arra: az EB−ECB−IMF trojkán belül komoly feszültségek alakultak ki. Ha mégsem engednek eleget a magánhitelezők, akkor az IMF szerint a nemzetközi szervezeteknek kell leírniuk az adósságok egy részét, hogy újra fenntartható szint közelébe, a GDP arányában a jelenlegi 160 százalékról 120 százalékra sikerüljön leszorítani a görög államadósságot. Az IMF javaslata elsősorban a görög adósságok legnagyobb birtokosát, a leírásokat kezdetektől fogva ellenző ECB-t jelenti, az európai jegybank viszont hallani sem akar a veszteségek elkönyveléséről. Ez a gyakorlatban a pénzmennyiség egyoldalú, sterilizálás nélküli növelésével lenne egyenértékű, ami továbbra is tabu az ECB-ben az inflációtól rettegő németek ellenkezése miatt. A magánhitelezők hosszú ideje azzal érvelnek, igazságtalannak tartják, hogy pont az ECB-t nem vonják be a leírásokba. Az Európai Bizottság egyes pletykák szerint szintén az ECB leírásokba való bevonásáért lobbizik a színfalak mögött, igaz, ezt Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi biztos tagadta.
