Felpuhulhat az európai auditáló szektor reformja, miután a levezénylésében illetékes uniós biztos, Michel Barnier elhalasztotta a tervezett intézkedések részletes ismertetését. A Deloitte, a KPMG, a PwC és az Ernst & Young alkotta nagy könyvvizsgáló kvartett uralmának megtörését is célzó változásokat részben a bankszektorból kiinduló válsággal indokolták a szakértők, hiszen a pénzintézetek mérlegében sok minden homályban maradt még az auditálások után is.
A reformterveket ezen a héten kellett volna közzétenni − emlékeztetett a Financial Times −, erre azonban legkorábban november 30-án kerülhet sor, miután az EU belső piacáért felelős biztosához számos aggály érkezett az Európai Bizottságban részt vevő társaitól is a túl radikálisnak ítélt változások miatt.
A terveken belül három elemet vitatnak leginkább. Támadják azt az elképzelést, mely szerint a könyvvizsgálók a jövőben nem folytathatnának tanácsadói tevékenységet, illetve azt is, amely szerint a piaci verseny érdekében a nagy társaságoknak meg kellene osztaniuk a munkát a kisebbekkel. A szabályozók előírnák a kötelező rotációt, így egy-egy könyvvizsgáló egyfolytában legfeljebb kilenc évig dolgozhatna egy adott cégnek. Ezek közül valószínűleg a \"munkamegosztást\" lőhetik ki a leghamarabb − ennek értelmében egy nagyvállalatnak legalább két társasággal kellene vizsgáltatnia a könyveit, s ezek közül legalább az egyik nem tartozhat a nagy négyeshez. Ilyesmivel már több országban is megpróbálkoztak, változó eredménnyel: Dániában és Svédországban már felhagytak ezzel, Franciaországban még alapelvárás a kétszeres könvyvvizsgálat. (A vállalatok azonban ott is erősen lobbiznak ellene, arra hivatkozva, hogy ez nemcsak a költségeiket növeli, hanem rontja is az audit minőségét.)
Üzleti körökben nem lelkesednek a kötelező rotációért, illetve a nem könyvvizsgálói munka tilalmáért sem, és a belső egyeztetésekhez közel álló források szerint Barnier legalább egy területen kénytelen lesz visszavonulni. Valószínű azonban, hogy a maradékot illetően előrehaladást akar elérni. Elemzők szerint szinte mindegy, hogy melyik pontban tör előre, lényeg, hogy ne kelljen teljesen feladnia ezt a reformot is azt követően, hogy legutóbb kénytelen volt az utolsó pillanatban visszalépni a hitelminősítők megrendszabályozásától.
A négy nagy viszont arra szeretné kihasználni a halasztást, hogy meggyőzzék a jogalkotókat: a reform nem használható a szélesebben értelmezett gazdasági környezetben. A javaslatok egy része számottevő költséggel jár − idézte a Telegraph Ian Powellt, a PwC elnökét − és fokozná a szabályozás bonyolultságát olyan időben, amikor amúgy is nagy a pénzügyi felfordulás és parancsolóan szükség van növekedésre.
A kisebb könyvvizsgáló cégek, mint például a BDO vagy a Mazars inkább a reform felvizezése miatt aggódnak; mint vezetőik, illetve partnereik többfelé is elmondták a brit sajtóban, szerintük ez csak azt igazolná, milyen nagy lobbierővel bírnak a nagyok.
