Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Silvio Berlusconi elment a tegnapi EU-csúcsra és magával vitt egy 15 oldalas \"szándéklevelet\" arról, hogy az olasz kormány miként kívánja rendbe szedni államháztartását, kezelni a GDP 120 százalékához közelítő adósságot, illetve beindítani a növekedést. A vállalások listáján az utolsó pillanatig dolgoztak a kormány, illetve a koalíciós pártok illetékesei − olyan elszántan vitatkozva a hirtelen kulcskérdéssé vált nyugdíjreformon, mintha csakugyan azon múlna most az ország és az eurózóna sorsa, hogy majd 10-15 év múlva 65 vagy 67 éves korában megy-e nyugdíjba az olasz polgár.
A bejelentett megszorítások elkezdését hónapok óta, a szerkezeti reformokat, a növekedésösztönzést minimum évek óta halogató Olaszországból mára bűnbakot csinált az eurózóna számos, a válságkezelési huzavonáért igencsak felelős vezetője, Berlusconiban pedig ideális személyes célpontot is találtak. A szándéklevél vitájában hírek szerint többször is elhangzott, hogy az uniós partnereknek valójában a sok botrányban megtépázódott olasz kormányfő feje kell. A koalíciós partner Északi Liga támogatását végül úgy szerezte meg Berlusconi − tudta meg a La Repubblica −, hogy beleegyezett: januárban lemond és jöhetnek az előrehozott választások. Európa talán szívesebben venne egy szakértői kormányt − ezek a kilencvenes években sikeresen húzták ki Olaszországot az akkori politikai gödörből −, de a liga erről egyelőre hallani sem akar.
A piac mindenesetre türelmetlen: tegnap az olasz kincstár 3,535 százalékos hozammal tudott eladni 8,5 milliárd euró értékű hat hónapos papírt, ami 2008 szeptembere óta a legmagasabb hozam, csaknem fél százalékponttal magasabb az egy hónappal korábbi hasonló aukción elértnél.
