Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Óva intett a görög kötvénycsereprogram feltételeinek újratárgyalásától az annak összehozásában nagy szerepet játszó Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF): a nemzetközi banki lobbiszervezet távozófélben levő elnöke, Josef Ackermann a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgyűlésén fejtette ki, hogy nem szabad a júliusban vállaltnál nagyobb terhet hárítani a magánhitelezőkre. A program résztvevői két hónapja elfogadták követeléseik 21 százalékos leértékelődését, amikor vállalták, hogy meglevő görög papírjaikat hosszabb lejáratúakra cserélik alacsonyabb névértéken vagy alacsonyabb kamattal, az új állampapírok visszafizetését viszont az eurózóna garantálja (Napi Gazdaság, 2011. július 27.). Ez az IIF akkori számításai szerint 2014-re 54 milliárd, 2020-ra 135 milliárd eurót spórolna meg Görögországnak, feltéve hogy a magánhitelezők legalább 90 százaléka belemegy a cserébe.
Azóta azonban sokat romlott az egész eurózóna adóssághelyzete, a görögök nem haladnak előre az első mentő akcióban vállalt feltételekkel, gazdaságuk viszont várhatóan 5,3 százalékkal zsugorodik idén, szemben a korábban jelzett 3,8 százalékkal. A júliusban az eurózóna vezetői által jóváhagyott második, 109 milliárd eurós mentő csomag körül pedig még sok a bizonytalanság − egyes részletei máig tisztázatlanok és az euróországok törvényhozásainak még jóvá kell hagyniuk. Mindezek arra vezettek, hogy a mentőakció terheit nagyobb mértékben viselő euróországok egyre inkább szorgalmazzák a júliusi megállapodás újratárgyalását − erre reagált most az IIF elnöke (aki amúgy a Görögország nagy hitelezői közé tartozó Deutsche Bank vezérigazgatója is).
Ha most újra kinyitjuk Pandora szelencéjét, rengeteg időt veszítünk − fogalmazott Ackermann −, és egyáltalán nem biztos, hogy az érintettek ebben részt akarnak venni. Ha 21 százalékosnál nagyobb leírásra kényszerítik a magánhitelezőket, az olyan dominóhatással járhat, ami Európa más részeire is kiterjesztené a krízist − figyelmeztetett a bankvezér. Az egész végül sokkal többe kerülne, mint ha csak kimentenék a csődből Görögországot, és még tovább erodálná az euróba vetett bizalmat.
A kötvénycsereprogramot annak idején épp abban a reményben vették be a görög államcsőd ellen bevetendő eszközök közé, hogy az egyes kormányok így könnyebben el tudják fogadtatni polgáraikkal a bajba került euróországok megmentését, aminek a számláját végső soron úgyis az adófizetők állják.
