Az Európai Bizottság azt ajánlja, az Egyesült Államokban tavaly bevezetett Dodd−Frank-törvény mintájára az uniós országokban is alkalmazzák a nagyvállalatok a \"Say on Pay\" elvét. Ennek lényege, hogy az éves közgyűlésen a cég részvényesei szavazzák meg a vezérigazgatói fizetéseket.
Nagy-Britanniában és Svájcban a cégek többségében már bevett gyakorlat az éves vita a vezetői bérekről, de a részvényesek csak ajánlásokat tehetnek ezzel kapcsolatban. Németországban a VorstAG-törvénnyel igyekeztek rávenni a vállalatokat, hogy növeljék a cég hosszú távú sikeréhez kötött juttatások arányát. A törvény azonban épp ellenkező hatást váltott ki, csak megerősítette az eddigi gyakorlatot − írja a Deutsche Welle.
Nyugat-Európában a cégvezetői bérek az előző éviről 2,7 százalékkal emelkedtek 2010-re, az átlagos felső vezetői fizetés 2,9 millió euró volt, de a legnagyobb német és francia cégek vezetői akár 8 millió eurónál is többet kereshettek. Elemzők az enyhe növekedést azzal magyarázzák, hogy a régió jelentős piaci bizonytalanságokkal küzd. A cégvezetői fizetések 2007 után a válság hatására csökkenni kezdtek, ez a trend tavaly fordult meg.
Az Egyesült Államokban a válság ellenére tovább nőttek a fizetések, Európában viszont a recesszió ebben is változást hozott. A Proxinvest elemzője szerint ez azzal magyarázható, hogy Európában jóval erőteljesebb politikai ellenállásba ütköznek a nagymértékű béregyenlőtlenségek. Európa húsz legnagyobb vállalatának vezetői csak harmadannyit kerestek, mint a húsz legjelentősebb amerikai cég igazgatói.
A felső vezetők bérének csak 35 százaléka előre meghatározott, ezen kívül 40 százalékban a cég számviteli mutatói alapján számított bónuszokból, 25 százalékban a részvényárfolyamok alakulásától függő tőkejavadalmakból áll. Mivel a vezetők fizetése a cég teljesítményétől függ, sok európai, de elsősorban a francia nagyvállalatok úgy látják, hogy nem érdemes törvényben vagy akár a \"Say on Pay\" bevezetésével korlátozni azt, hiszen komoly motivációs erő a vezérigazgató számára.
A nyugat-európai államok viszont az átláthatóság jegyében szigorítanák az ezzel kapcsolatos előírásokat: Nicolas Sarkozy és Angela Merkel még 2007-ben indított kampányt a magas felső vezetői fizetések ellen, de az is komoly feszültségeket okozott, amikor 2010-ben Franciaországban nyilvánosságra került a Nissan Motors vezetőjének, Carlos Ghosnnak a 8 millió eurós fizetése, amelyből a cég eredetileg csak a juttatások nélküli részt, 1,2 millió eurót jelentett be. Tavaly a Deutsche Bank vezetőjének 12,4 millió eurós, idén a Daimler és a Siemens igazgatóinak majdnem 9 millió eurót elérő fizetése keltette fel a közvélemény figyelmét.
Az Európai Bizottság és a \"Say on Pay\" támogatói úgy gondolják, hogy ha a különböző állami korlátozások nem is, a részvényesek vezérigazgatókkal szembeni érdekei a felső vezetők bérének csökkenéséhez vezetnek majd.
