Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Ön budapestiként hetedik éve él Bukarestben, miben más a román főváros, mint a magyar?
− Az V. kerületi Semmelweis utcában születtem, Budapest szerelmese vagyok, így nem volt könnyű hozzászokni ehhez a városhoz, ahol alig van régi épület, ahol nincsenek dombok, amely sem szépnek, sem rendezettnek nem mondható, a forgalom pedig teljesen kaotikus. Ezt viszont ellensúlyozza az itt lakók optimizmusa, vendégszeretete, a kulturális élet, a sok park, a kitűnő éttermek. Az is igaz, hogy Bukarest dinamikusan fejlődik: az utóbbi hét-nyolc évben keményen dolgoztak, hogy behozzák a lemaradásokat.
− A külföldiek többsége még mindig túlzottan kockázatosnak tartja a romániai befektetési környezet. Mennyire valós ez a kép?
− Aki így gondolja, nagy lehetőségekről csúszott le. A rendszerváltást követő káoszban csak török, görög és később francia befektetők jöttek az országba, de az 1999−2000-es stabilizáció után Románia a külföldi tőkebefektetések kedvenc célpontja lett. A 2008-as csúcsévben 8 milliárd euró külföldi tőke érkezett. Ma 30 ezernél több olasz, több tízezer német, osztrák, holland, francia, spanyol elsősorban kis- és közepes vállalkozás (kkv) működik itt, és mintegy tízezer cég, amely magyarországi tőkével rendelkezik.
Az idejövő külföldiek úgy vélik, hogy az infrastrukturális, bürokratikus, jogi és korrupciós kockázatokat bőségesen ellensúlyozzák a piacban és az ország helyzetében rejlő lehetőségek. A külföldi kkv-kra is építő politika sikere a válságban mutatkozott meg igazán, hiszen a Romániát csak a \"konjunkturális befektetők\" hagyták el, a stratégiai kisbefektetők tömege maradt és alkalmazkodott.
− Hogyan viszonyulnak a helyi körülményekhez a magyarországi befektetők?
− Magyarország Románia egyik legfontosabb üzleti partnere. Turizmusban az első, külkereskedelemben a hatodik, a külföldi befektetéseket illetően pedig a hetedik- nyolcadik helyen áll. Ezek a kapcsolatok a válságban is erősek maradtak, egy enyhe 2009-es visszaesést követően már 2010-ben újra növekedésnek indultak. Gazdasági kapcsolataink tehát kifejezetten jók és további lehetőségeket rejtenek magukban
− Ennek ellenére szükség volt egy érdekképviselet létrehozására?
− A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) 2005-ben, a magyar külképviselet segítségével jött létre, célja, hogy az egyre nagyobb magyarországi befektetések és romániai magyar cégek a súlyuknak megfelelő képviseletet kapjanak. Az egyesület a cégek közötti információáramlásban vállal aktív szerepet, erősíti a tagok közös fellépését és együttműködését, a közös lobbitevékenységet. Emellett a romániai piac iránt érdeklődőknek is igyekszik praktikus segítséget nyújtani.
− A tagok között látszólag csak nagyvállalatok vannak. Tudatos a tagszűrés?
− Természetes, hogy a legnagyobb befektetők ott vannak a tagok között és az igazgatótanácsban, de soha nem szántuk elitista szervezetnek (ezért a kkv-knak is biztosítunk igazgatótanácsi helyet). Egy ilyen szervezet csak akkor lehet sikeres, ha magában foglalja a nagy cégeket, de a kisebbek tömegét is. Tagsági rendszerünk ezért különböző díjszinteket tartalmaz, hogy a legkisebbek vagy csak az érdeklődök is tagok lehessenek.
− Miben tud az RMÜE segíteni a befektetőknek?
− A RMÜE negyedévente tart konferenciát különböző helyszíneken, ahol szakemberek a román gazdaságról és a lehetőségekről tartanak előadásokat. Legalább ilyen fontos a programokat megelőző vacsora és fogadás, ahol már sok üzleti kapcsolat jött létre.
Az aktív RMÜE-tagok ezenkívül bármikor szívesen fogadnak potenciális romániai piacra lépőket és tapasztalatokkal, tanácsokkal segítenek, én magam is tucatnyi ilyen beszélgetésen vagyok túl.
− Az ingatlanlufi kidurranása után mi lehet a következő befektetési célpont Romániában?
− Ma az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az energetikai szektor rejti magában a legnagyobb lehetőségeket, Románia azonban óriási piac, kitűnő potenciális külkereskedelmi lehetőségekkel, így gyakorlatilag nem zárnék ki semmilyen befektetési területet.
− Mennyire nehéz ma Romániában a befektetésekhez finanszírozást találni?
− Szemmel láthatóan Románia \"túlbankosított\" és a következő években jelentős konszolidációnak kell bekövetkeznie, de a román bankszektor stabil és likvid, átlagos tőkemegfelelése 14 százalék, ami a legjobbak közé sorolja Európában. Akinek tehát életképes üzleti terve van, az könnyen kap hitelt.
− Milyen tanácsot adna egy Romániába tartó befektetőnek?
− Vállalkozzanak bátran, de találják meg a megfelelő embert! Az RMÜE tagjai pedig szívesen segítenek nekik mindebben.
