Ismét a Fedtől várják az élénkítő injekciót

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Lesz QE3 vagy nem lesz QE3 − azaz beindítja-e a Federal Reserve (Fed) a mennyiségi lazítás harmadik körét vagy sem? Lényegében ez a kérdés a piacokon napok óta, és erre ad majd választ pénteken Ben Bernanke, a Fed elnöke a kansasi Jackson Hole-ban tartott rendes éves Fed-konferencián, amelyre általában a világ vezető jegybankárai is hivatalosak. Bernanke egy éve itt jelentette be a mennyiségi lazítás újabb körét, a QE2-t (Napi Gazdaság, 2010. augusztus 29.), majd ősszel be is indították a 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási programot. A QE2 felpörgette a részvénypiacokat és amikor idén júniusban a tervnek megfelelően lezárták, a Fed nem utalt arra, hogy újabbat tervezne. Ám a július végén közzétett, 1,3 százalékos annualizált növekedést tükröző második negyedéves GDP-adat − számos más mutatóval együtt − kiábrándította a piacokat, ehhez jött még az adósságplafon körüli huzavona, amelynek eredményeként a Standard & Poor\'s elvette a legjobb adósi besorolást az USA-tól.

Így most a Fed és személy szerint Bernanke szinte ugyanazzal az élénkítési kihívással találja magát szemben, mint egy éve − rosszabb feltételek mellett. Tavaly még nem kellett tartani az infláció megindulásától − idén viszont az év/éves maginfláció 1,8 százalék volt júliusban, ami bő egy éve a legmagasabb érték. A Fed mandátuma az infláció mellett a munkanélküliség kordában tartásáról is szól − az pedig még mindig 9,1 százalékos és nincs is esély gyors javulásra.

Az amerikai lazítást sokan remélik szerte a világon − bár az USA állampapírjainak nagy hányadát birtokló feltörekvő országok, élükön Kínával, aligha lelkesednének érte −,  de a Fed döntéshozóinak most a tavalyinál jobban kell figyelniük az otthoni politikai körülményekre. A jövő évi elnökválasztás jelölti kampányaiban központi téma a gazdaság, az infláció − a republikánusok népszerűségi listáját most vezető Rick Perry a múlt héten hazaárulásnak nevezte a pénznyomda esetleges beindítását.

Valamit mindenképpen mondania kell Bernankének most pénteken − a Fed nyíltpiaci bizottsága legközelebb szeptember 20-án ül össze és addig nem lehet várni a piacok megnyugtatásával −, de túl sok eszköz nem maradt a monetáris döntéshozók kezében. Piaci vélemények szerint a befektetők leginkább egy újabb, 400-700 milliárd dolláros kötvényvásárlási programot szeretnének, ám a mai inflációs feltételek mellett ezt kevésbé könnyű meglépni, mint egy évvel ezelőtt, arról nem is beszélve, hogy a Fed se növelheti a végtelenségig a portfólióját (a Reuters adatai szerint most 2,8 ezer milliárd dollárnyi eszköz van a mérlegében, szemben a válság előtti 900 milliárd körüli szinttel). A legvalószínűbbnek azt tartják a gazdasági hírügynökségeknek nyilatkozó elemzők, hogy a Fed állománya átrendezésével próbálja lefelé nyomni a közép- és hosszú távú hitelkamatokat, növelve a hosszabb lejáratú eszközök arányát a mérlegében. Ezt a megoldást sokan azért helyeselnék, mert hosszabb távra szólna, nem nézne ki olyan tűzoltó akciónak, amilyenekből a válság éveiben már sokfélét bevetettek, tartós eredmény nélkül.

Egyesek szerint az is előfordulhat, hogy Bernanke megmarad a verbális intervenciónál: hangsúlyozza, hogy kitartanak eddigi politikájuk mellett, esetleg megismétli az augusztus 9-i nyíltpiaci bizottsági ülés közleményében foglaltakat, vagyis hogy 2013 közepéig nem nyúlnak a most 0−0,25 százalékos sávban levő alapkamathoz. Ezt azonban a piacok a mai csodaváró hangulatban vélhetőleg rosszul fogadnák, folytatódna a tőzsdei zuhanás, illetve a biztos menedéknek tekintett eszközök, köztük az arany és a svájci frank szárnyalása.

Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés