Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Heves vita dúl az eurókötvények bevezetése kapcsán, mellette és ellene is nagy nevek szálltak harcba. Az eurózóna adósságválságán enyhíthetnének a közös eurókötvények, méghozzá egy kettős rendszeren keresztül − mondta az osztrák Die Pressének adott interjújában Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elnöke.
Elképzelése szerint a közös eurókötvényeket (a maastrichti kritériumoknak megfelelő) GDP-arányos hiány 60 százalékáig lehetne kibocsátani összeurópai garancia mellett. Az afölötti részre kibocsátott papíroknál viszont olyan kockázati felárat kellene fizetni a befektetőknek, mintha nemzeti devizában denominált kötvényeket bocsátana ki. Mindeközben Németország több vezető politikusa is hevesen ellenezte az eurókötvények bevezetését.
Angela Merkel német kancellár a CDU-pártkongresszuson tartott beszédében határozottan elvetette a közös euróövezeti kötvények bevezetésének gondolatát és szigorúbb költségvetési fegyelemre szólította fel az euróövezeti országokat − tudósított az MTI. A francia kormányfő is síkraszállt a közös kötvények ellen. Az eurókötvények veszélybe sodorhatják Franciaország \"AAA\" adósbesorolását és megemelhetik adósságszolgálati költségeit is − írta Francois Fillon a Le Figaróban.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szombaton leszögezte, amíg az EU nem egységesíti pénzügypolitikáját, nem működhet az egységes kötvények kamatszintje sem − írta a Reuters. A német pénzügyminisztérium számításai alapján az eurókötvények a német bundokhoz képest 0,8 százalékpontos felárat feltételezve éves szinten 2,5 milliárd, míg tízéves távlatban 20−25 milliárd eurós többletköltséget jelentenének a német költségvetésnek a Spiegel Online értesülései szerint.
