Az uniós országok vezetőinek legrosszabb sejtései igazolódtak tegnap, amikor sorra jöttek ki a térség, azon belül is az eurózóna gazdaságainak növekedéséről szóló adatok: a legnagyobb pofon már a reggel közzétett német mutatóval megérkezett. Németország bruttó hazai terméke (GDP) mindössze 0,1 százalékkal bővült idén április−júniusban − szemben a 0,5 százalék körüli előrejelzésekkel −, ráadásul a szövetségi statisztikai hivatal az első negyedévi adatot is lefelé módosította, 1,5-ről 1,3 százalékra. Éves összevetésben 2,8 százalékos bővülést hozott a második negyedév, ám így is ez volt a leggyengébb három hónap a zsugorodást mutató 2009. évi első negyedév óta.
A részletes adatokat szeptember elsején teszik közzé, de annyit most is elárult a statisztikai hivatal, hogy a durva lassulás mögött a negatív kereskedelmi mérleg − az import gyorsabban nőtt az exportnál −, az akadozó fogyasztás és a gyengélkedő építőipar áll. A vállalati beruházások viszont növekedtek. A második negyedévben fordulóponthoz érkezett a német gazdasági ciklus − állította kommentárjában az UniCredit Group vezető németországi elemzője −, a dúsan növekvő időszaknak vége. A német vállalatoknak azonban van egy adujuk eldugva − tette hozzá −, ez pedig a magas rendelésállomány, amivel a következő hónapokban még enyhíthetik a világgazdasági lassulás hatását. Mások viszont arra emlékeztettek, hogy a rendelésállomány emelkedése júniusban lefékeződött és ennek hatása hamarosan érezhető lesz.
Az már bebizonyosodott, hogy Németország sem kerülheti el a globális lassulást − mutatott rá több kommentár is −, ez pedig nem ígér a stagnálásnál többet az eurózóna számára. A valutaövezet GDP-adatait már most is lehúzta a legnagyobb tagország teljesítménye: a 17 tagú országcsoport összesített GDP-je csupán 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben az előző időszakban elért 0,8 százalék után (év/év alapon 2,5 százalékról 1,7-re lassult a tempó). A térség második legerősebb országában, Franciaországban semmit sem bővült a gazdaság, a harmadik helyezett, az adósságproblémákkal küszködő Olaszország 0,3 százalékos növekedése így egész jó eredménynek látszik. A legrosszabb negyedévet egyébként a hollandok hagyták maguk mögött 0,1 százalékos bővüléssel, a legjobban teljesítő Ausztria 1 százalékos plusszal dicsekedhet.
| Ország/régió | 2010. III. | 2010. IV. | 2011. I. | 2011. II. |
| Eurózóna | 0,4 | 0,3 | 0,8 | 0,2 |
| Európai Unió | 0,5 | 0,2 | 0,8 | 0,2 |
| Csehország | 0,8 | 0,5 | 0,9 | 0,2 |
| Németország | 0,8 | 0,5 | 1,3 | 0,1 |
| Észtország** | 1,2 | 2,5 | 2,4 | 1,8 |
| Spanyolország | 0,0 | 0,2 | 0,3 | 0,2 |
| Franciaország | 0,4 | 0,3 | 0,9 | 0,0 |
| Olaszország | 0,3 | 0,1 | 0,1 | 0,3 |
| Ciprus | 0,5 | 0,4 | 0,0 | 0,4 |
| Lettország | 1,8 | 1,1 | 0,5 | 2,2 |
| Litvánia | 0,3 | 1,8 | 3,5 | 0,2 |
| Magyarország | 0,8 | 0,1 | 0,3 | 0,0 |
| Hollandia** | 0,0 | 0,7 | 0,8 | 0,1 |
| Ausztria | 1,2 | 1,0 | 0,8 | 1,0 |
| Portugália | 0,3 | -0,6 | -0,6 | 0,0 |
| Románia | -0,7 | 0,1 | 0,7 | 0,2 |
| Szlovákia | 0,8 | 0,8 | 0,9 | 0,9 |
| Finnország | 0,4 | 1,7 | 0,4 | 1,2 |
| Svédország | 1,9 | 1,6 | 0,8 | 1,0 |
| Nagy-Britannia | 0,6 | -0,5 | 0,5 | 0,2 |
| USA | 0,6 | 0,6 | 0,1 | 0,3 |
| Japán | 1,0 | -0,6 | -0,9 | -0,3 |
*szezonálisan kiigazított adatok, ** szezonális kiigazítás nélkül
Forrás: Eurostat
