Az USA szuverén adósi leminősítése érthető módon azonnali, olykor heves reakciókat váltott ki a világgazdaság meghatározó országaiban. A nyugtatónak szánt megnyilatkozások talán többségben voltak, de olyan is volt − legmarkánsabban az amerikai államkötvények kiadós hányadát birtokló Kína részéről −, amelyik egy újabb intőnek is beillett.
Kína − Az USA hosszú lejáratú adósságainak leminősítése vészcsengőként hangzik a dollár által uralt nemzetközi pénzügyi rendszerben − írta a kínai kommunista párt napilapjának vasárnapi számában egy vezető közgazdász. A lépés legnagyobb áldozata nem is maga az USA lehet, hanem azok az országok, amelyek a külső kereslettől függően halmozzák fel vagyonukat − legyen szó akár a feldolgozóipari termékek exportájától függő ázsiai országokról, akár a nyersanyagkiviteltől függő latin-amerikai és közel-keletiekről, illetve Oroszországról. Egy nappal korábban a Hszinhua állami hírügynökség közölte: Kínának minden joga megvan arra, hogy azt követelje, az USA oldja meg szerkezeti adósságproblémáit és gondoskodjék Kína dollárban jegyzett értékpapír-állományának biztonságáról. Kína az USA legnagyobb hitelezője, 3197 milliárd dolláros devizatartalékából 1160 milliárd dollárra rúg az USA-kincstárjegyek állománya. A pekingi hírügynökség úgy fogalmazott, hogy az USA-nak meg kell szabadulnia hitelfüggőségétől, meg kell tanulnia lehetőségeihez mérten élni − azt már a nyugati kommentárok jegyezték meg, hogy Kína maga is hozzájárul a világgazdasági anomáliák kialakulásához a jüan árfolyamának mesterségesen alacsonyan tartásával.
Japán − Az amerikai kincstárjegyek továbbra is vonzó befektetési célpontot jelentenek Japán számára, ebben nincs változás a leminősítés után sem − idézett a Dow Jones egy meg nem nevezett kormányzati illetékest −, a japán hatóságok szerint nincs semmiféle gond az USA hitelképességével. A július végén 1150 ezer milliárd dollárra rúgó japán devizatartalékok zöme szintén amerikai állampapírokban van.
Oroszország − Rövid távon ez nem érint minket − mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek Szergej Svecsov, az orosz jegybank első elnökhelyettese −, Oroszország nem tervez semmilyen azonnali átrendezést deviza- és aranytartalékaiban. Arra a kérdésre, hogy közép-, illetve hosszú távon változtathat-e valamin az USA osztályzatának lerontása, a szakember nem válaszolt. Oroszország az USA tíz legnagyobb hitelezője között van, 535 milliárd dollárnyi tartalékának mintegy harmada van dolláralapú eszközökben.
Franciaország − Az olykor már a következő kötvénypiaci áldozatként emlegetett Franciaország pénzügyminisztere az elsők között szólalt meg: Francois Baron az MTI-Eco szerint hangsúlyozta, hogy bíznak az amerikai gazdaság erejében, emellett rámutatott, hogy az S&P-osztályzat csak egy eleme az amerikai helyzet értékelésének, a másik két nagy hitelminősítő megerősítette az USA legjobb adósi besorolását.
