Leminősítés lett a politikai alkudozás vége az USA-ban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Soha nem látott helyzetben várták a mai piacnyitásokat a világgazdaság szereplői − beleértve a kormányokat is −, miután a Standard & Poor\'s (S&P) pénteken, a New York-i tőzsdezárás után, megfosztotta az AAA besorolástól az USA hosszú lejáratú adósságait. Ilyen még nem volt a világtörténelemben: az USA adósságosztályzata mindig a lehető legmagasabb volt, amióta csak hitelminősítés van a világon − az S&P-nél 1941, a Moody\'snál pedig 1917 óta. Az új osztályzat, az eggyel alacsonyabb fokozatot jelentő AA plusz mellé negatív kilátásokat társított a hitelminősítő; két éven belül újabb lerontás jöhet, ha a kiadáscsökkentés nem éri el az adósságplafonról szóló megállapodásban lévő mértéket, ha emelkednek a kamatok, illetve ha valami újabb fiskális nyomásra tovább emelkedik az államadósság − áll az S&P közleményében.

Kemény szavak a politikusoknak
A Fehér Ház és a Kongresszus által elfogadott fiskális konszolidációs terv elmarad attól, amire szükség lenne ahhoz, hogy az évtized közepére stabilizálni lehessen az USA kormányzati adósságterhét − indokolta a döntést az S&P. A hitelminősítő kemény szavakkal bírálta a plafonemelés körüli politikai alkudozást, kiemelve, hogy a republikánusok és a demokraták csak viszonylag szerény költségcsökkentésben tudtak megegyezni, azt pedig még a korábbinál kevésbé tartják valószínűnek, hogy adóemelésről is meg tudjanak állapodni. Amerika kormányzása és politikai irányítása kevésbé stabil, kevésbé hatékony és kevésbé kiszámítható a korábban feltételezettnél − figyelmeztetett az S&P. Lehetséges, hogy a 2012-es választások után megszületik egy új politikai konszenzus − tették hozzá −, de addigra a kormányzati adósságteher valószínűleg még nagyobb lesz, a középtávon szükséges fiskális kiigazításokkal együtt.
Az S&P már áprilisban negatív figyelőlistára vette az USA adósságbesorolását, júliusban pedig közölte, hogy hiába jön össze határidőre a megállapodás adósságplafonügyben, ha nem tartja hitelesnek a terveket, lépni fognak.

Előre megmondták azt is, hogy az augusztus 2-áig 14,3 ezer milliárd dolláros plafon 4 ezer milliárd dollárosnál kisebb korrekciójával is a besorolást kockáztatja az USA − mint ismeretes, az utolsó pillanatban egy tíz év alatt minimum 2,1 ezer, jó esetben 2,4 ezer milliárd dolláros, a kiadások lefaragására alapozó csomagot fogadtak el.
A kívánt összeg megjelölésével némileg kényszerhelyzetbe is hozta magát az SP − sőt csapdahelyzetbe is. A leminősítés után a pénzügyminisztérium szóvivője azonnal közölte, hogy a hitelminősítő költségvetési számításaiba 2 ezer milliárd dolláros hiba csúszott. Mint utóbb kiderült, a hitelminősítő és a pénzügyminisztérium még a bejelentés előtt is egyeztettek, és később az S&P elismerte, hogy végül a tárca becsléseit használva 2 ezer milliárd dollárral, 20,1 ezer milliárd dollárra módosította a tíz év múlva esedékes államadósságra adott becslését, de emiatt nem változtatott döntésén, mert azt a középtávú kilátások és a politikai kompromisszumképtelenség indokolják. Nem változott az a becslésük sem − hangsúlyozták −, hogy az USA adósságállománya a GDP 85 százalékára hízik 2021-re (a legjobb forgatókönyvben 78 százalékkal, a legrosszabban 101 százalékkal számoltak).

Mi lesz a kötvényhozamokkal?
A hosszú távú adósságok leminősítése nyomán 0,7 százalékkal növekedhet az amerikai államkötvények hozama, ami mintegy 100 milliárd dollárral drágítja meg az adósságszolgálatot − idézte a Reuters az SIFMA értékpapír-kereskedő csoport becslését. (A 2010-es költségvetési évben az USA 414 milliárd dollárt, a GDP 2,7 százalékát költötte kamatkiadásokra a pénzügyi tárca adatai szerint.) Az elmúlt hetekben a biztos menedéknek számító amerikai államkötvények rendületlenül erősödtek − pénteken a tízéves papír hozama a Bloomberg szerint 2,33 százalékra, tavaly október óta nem látott szintre süllyedt. Kilenc olyan szuverén adós esetében, amelyik 1998 óta elvesztette AAA osztályzatát, átlag 2 bázisponttal nőttek a hozamok a döntést követő héten − idézte a hírügynökség a JPMorgan egy korábbi jelentését. Hogy a kedélyeket ezzel mennyire sikerült megnyugtatni, az még kérdés − számos nagy alap, mindenekelőtt a nyugdíjalapok követik automatikusan a hitelminősítői osztályzatokat, ami eladási hullámot indíthat be. A piaci viharok hurrikánná erősödését megelőzni kívánó elemzések ugyanakkor többnyire azt is kiemelték, hogy a leminősítés a rövid lejáratú − tehát a pénzpiaci alapokban érintett − amerikai papírokat nem érinti, azokat továbbra is a lehető legjobb besorolással tartja nyilván az S&P.

Feladták a leckét a Fednek is
Sok függ attól is, milyen lépésekkel, illetve nyilatkozatokkal állnak elő az USA döntéshozói, mindenekelőtt a kormányzat és a holnap kamatdöntő ülést tartó Federal Reserve (Fed). A következő hetekben a gazdasági programja melletti hazai kampánykörútra induló Barack Obama még az S&P-döntés bejelentése előtt rögzített heti rádiós és internetes beszédében együttműködésre szólította fel a republikánusokat és a demokratákat a fiskális fegyelmet hosszú távon helyreálító terv kidolgozásában, túl azon, hogy ha szeptemberben visszatérnek a vakációból, hagyják jóvá az adósságkompromisszumban elfogadott intézkedéseket.
A Fed egy meg nem nevezett illetékese rögtön a döntés után annyit közölt a Bloomberggel: nyíltpiaci műveleteikre nem lesz hatással az S&P lépése. Az amerikai kincstárjegyeket saját tőkéjükben nyilvántartó bankoknak sem kell nagyobb tartalékokat képezniük emiatt − közölték ugyancsak szinte azonnal az USA bankrendszerének szabályozását ellátó szervezetek, beleértve a Fedet és a szövetségi betétbiztosítót (FDIC). Az igazi kérdés a Fed további lépéseivel kapcsolatban nem is ez volt a piaci szereplők körében − már az S&P-lépés előtt −, hanem az, hogy lesz-e QE3, vagyis indítanak-e egy harmadik mennyiségi lazítási kört. A Fed idén júniusban zárta le a gazdaság élénkítését célzó 600 milliárd dolláros programját, de elnöke, Ben Bernanke már júliusi kongresszusi meghallgatásán jelezte: újrakezdhetik a kötvényvásárlásokat, ha a gazdasági fellendülés megtorpan. Azóta jószerivel csak olyan mutatók láttak napvilágot az USA-ban, amelyek igen lanyha növekedést jeleznek − az újabb recesszió rémét is mind többen látják megjelenni −, úgyhogy a piacok most a szokásosnál is nagyobb izgalommal várhatják a nyíltpiaci bizottság holnapi ülése utáni közleményt.