Az olasz kormány holnap megtárgyal a szociális partnerekkel egy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás élénkítését célzó \"nemzeti tervet\" − ez volt a legtöbb konkrétum Silvio Berlusconi olasz kormányfő nagyon várt tegnapi képviselőházi beszédében. Az Olaszországot is mindinkább kikezdő piaci viharokban jó ideig hallgató miniszterelnök a képviselőház előtt leginkább azt hangsúlyozta, hogy országával méltánytalanul bánnak a befektetők, és nem szabad követni a piaci idegességet. Az olasz gazdaság helyzete stabil − emelte ki többféleképpen Berlusconi −, a bankok tőkehelyzete erős, a háztartások megtakarításaiban európai másodikok. A politikai rendszer szilárd, időben jóváhagytak egy 80 milliárd eurós, minden nemzetközi fórumon támogatott költségvetési kiigazítási csomagot.
A miniszterelnök hangsúlyozta a vezetés stabilitását, kiemelve, hogy kormánya tervei 2013-ig szólnak − vagyis értésre adta, hogy nem távozik előbb. Az olasz kötvények elszállását az elmúlt napokban sok piaci elemző magyarázta azzal − túl a GDP 120 százaléka felé közelítő államadósságon −, hogy nem tudni, az ingatag koalíciós helyzetben, egy botrányokkal és büntetőeljárásokkal szembenéző kormányfővel az élen, ki tudná kézbe venni a dolgokat szükség esetén. Ezt az olasz politikusok is megértették végre, erre utalhat Berlusconi megszólalása mellett az is, hogy a képviselőház elnöke, Gianfranco Fini közölte: lerövidítik a ma kezdődő nyári parlamenti szünetet. Erre nemcsak az esetleg tovább éleződő olasz helyzet miatt lehet szükség, hanem azért is, hogy mielőbb megszavazhassák azt a július végén elfogadott uniós tervet, amely egyebek közt lehetővé tenné, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) elkezdhessen kötvényeket vásárolni, illetve hogy átmeneti hitelkeretet nyújtson egyes euróországoknak.
A programot minden ország parlamentjének meg kell szavaznia ahhoz, hogy működésbe léphessen − emlékeztetett tegnap José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, aki közleményben hangsúlyozta: az olasz és a spanyol kötvénypiaci fejlemények komoly aggodalomra adnak okot, de azok nem tükrözik az eurózóna harmadik, illetve negyedik legnagyobb gazdaságának valós helyzetét. A feszültségek Barroso szerint azt mutatják, hogy a befektetők mind jobban aggódnak amiatt, képes-e az eurózóna rendszerszintű választ adni a válságra. Arról se az EB elnöke, se a pénzügyi biztos, Olli Rehn nem mondott semmit, terveznek-e valamilyen azonnali reakciót a kétheti szélcsend után ismét egyre erősebb piaci turbulenciákra − Rehn a maga közleményében csak annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Róma megteszi az erősebb fenntartható növekedéshez szükséges lépéseket és biztosítja a fiskális konszolidációt. Ettől ugyanúgy nem lehettek sokkal okosabbak a befektetők, mint az olasz gazdasági miniszter, Giulio Tremonti és a pénzügyminiszterek eurócsoportját vezető Jean-Claude Juncker tegnap délelőtti tárgyalása után kiadott közleménytől, amelyben lényegében csak annyit árultak el, hogy az eurótérség összes problémáját áttekintették.
