Már hatodik hónapja van 2 százalék fölött az év/éves német infláció, miután a tegnap megerősített adatok szerint júniusban 2,4 százalék lett az uniós harmonizáció szerint számolt mutató (a német metodika szerint 2,3 százalék). Májushoz képest nem változtak a német fogyasztói árak (helyi módszer szerint 0,1 százalékkal nőttek). Az energia- és üzemanyagárak nélkül számolt maginfláció éves összevetésben csupán 1,5 százalékos volt − az utóbbiak júniusban csökkentek is az előző hónaphoz képest, de elemzők ezt átmeneti jelenségnek tartják. A német kosárban nagy súllyal szereplő tételek közül az élelmiszerek és a nem szeszes italok ára havi szinten változatlan maradt, 2010 júniusához képest is csak 3,1 százalékkal emelkedett. Hasonlóan alakultak a lakásbérleti és a közüzemi díjak is, ezeknél az éves drágulás kerek 3 százalék. Látványos ugrást csak a szervezett utazások árai produkáltak − a szezonban érthető módon −, 7,2 százalékos drágulásuk indokolja a szabadidős kiadások 1,5 százalékos havi emelkedését.
A nyári utazási szezonban várhatóan felfelé kapaszkodnak az üzemanyagárak is; mind a Bundesbank, mind az Európai Bizottság (EB) azt jelezte legfrissebb prognózisában, hogy idén továbbra is a dráguló energia tartja majd jóval a 2 százalék fölötti magasságban a német inflációt. A maginfláció viszont alacsony maradhat mind idén, mind jövőre − állítja az EB −, és nem lehet számítani komolyabb ár-bér spirál kialakulására sem. Ez utóbbi veszélyeire szokott rendre figyelmeztetni Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke és ezt a múlt heti kamatemelés után is megismételte. Az ECB szerint középtávon felfelé mutató kockázatok övezik a bank fő céljának tartott árstabilitást és az eurózóna inflációja a következő hónapokban a \"valamivel 2 százalék alatti\" célszám alatt maradhat. Mindennél fontosabb, hogy az infláció emelkedése ne járjon másodlagos hatásokkal az árak és a bérek alakulásában − szögezte le újfent Trichet − és így ne vezessen szélesebb bázisú inflációs nyomáshoz.
