Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte bizonyosan egy a napirenden nem szereplő kérdés uralja majd az Európai Unió tegnap kezdődött kétnapos csúcsértekezletét − természetesen ez az egész eurózónát megrengető görög válság. A mostani találkozó a hivatalosan betervezett, félévzáró EU-csúcs, de résztvevői idén már negyedszer gyűlnek össze azért, hogy a görögök mellett már az íreket és a portugálokat is utolérő krízis kezeléséről tárgyaljanak. Angela Merkel német kancellár ugyan a héten hangsúlyozta, hogy formális döntés ez alkalommal nem várható a görögök ügyében − idézte fel a Reuters −, de a brüsszeli tanácskozást így is a szokottnál nagyobb figyelemmel kísérik majd a piacok, hátha ki lehet olvasni az onnan érkező jelekből, működhetnek-e a görög államcsőd elkerülését célzó uniós tervek.
A menetrend egyelőre változatlan, a görög parlamentnek jövő kedden meg kell szavaznia a kormány kemény reformintézkedéseit ahhoz, hogy az eurózóna illetékesei július 3-án jóváhagyják a tavaly összerakott 110 milliárd eurós görög mentő csomag ötödik, 12 milliárd eurós részletének lehívását. Ha ezt megkapják, akkor Athén elkerülheti a július 15-én lejáró tartozásai miatt fenyegető fizetésképtelenséget. Hogy mennyire feszülten figyelik a piacok a brüsszeli fejleményeket, azt nem csak a tegnapi árfolyammozgások mutatták: a görög helyzetre a Federal Reserve elnöke, Ben Bernanke is kitért szerda esti sajtótájékoztatóján. Ha nem tudják megtalálni a megoldást, az fenyegetést jelent az egész európai pénzügyi rendszerre, a globális pénzügyi rendszerre, sőt Európa politikai egységére is − jött a figyelmeztetés az USA-ból.
A piaci szereplők és az elemzők többsége jó ideje úgy látja, hogy Görögország és vele az eurózóna legfeljebb időt nyerhet a 12 milliárd euró folyósításával és ha megússzák is a csődöt − amit egyre kevesebben valószínűsítenek −, akkor is el kell kezdeni egy újabb, az elsőhöz hasonló méretű csomag összerakását, hogy Athénnak elvben esélye legyen 2014 végéig lejáró adósságai finanszírozására. Az EB elnöke, José Manuel Barroso egyelőre a mostani görög reformok belföldi elfogadtatását akarja megkönnyíteni azzal, hogy a bajban levő ország számára lazítanának a felzárkózási alapok hozzáférési feltételein, így segítve elő munkahelyek teremtését. Görögország a mostani szabályok szerint 15 milliárd eurót hívhat le ily módon 2013-ig − emlékeztetett az AP −, de jelenleg nem tud hozzáférni megfelelő saját erő hiányában. Szakértők szerint azonban az ilyen alapok igénybevételére jogosult szegényebb EU-országok nem okvetlenül lelkesednek majd azért, hogy egyetlen ország számára puhítsák a feltételeket, a gazdagabbak pedig valószínűleg a német álláspontot követik: a görögök fogadják el a megszorításokat, utána lehet másról tárgyalni. E tekintetben az EB is határozott: ha Athén nem fogadja el a reformprogramot és nem kerüli el a csődveszélyt, akkor nincs több dobása. Van egy tervünk, most már annak értelmében kell cselekedni − fogalmazott a bizottság egy szóvivője, hozzátéve: nincs B terv.
