Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Át kellene rendezni a döntéshozatalt az Európai Unióban − ajánlja az a jelentés, amelyben a júliustól színre lépő elnöki trió, Lengyelország, Dánia és Ciprus számára foglalta össze javaslatait az EU 16 elemzői-kutatói csoportja. A több mint 200 oldalas dokumentum szerint a mainál nagyobb szerepet kell játszania az általános ügyek tanácsának (GAC). A 27 tagállam külügyminiszterei alkotta GAC-t az EU új működési szabályzatát megszabó lisszaboni szerződésben hozták létre (kettébontva a korábbi általános és külügyi tanácsot), azzal a céllal, hogy ez döntsön az egyszerre több uniós területet is érintő ügyekben, mint például a hosszú távú költségvetési program vagy a bővítések. A tanács üléseit az aktuális elnöklő ország külügyminisztere vezeti − most az ajánlások kidolgozásában részt vevő CEPS egyik kutatója, a lengyel Piotr Maciej Kaczynsi azt javasolta, hogy az illetékes kormányfőnek kellene vezetnie azokat, ezzel is növelve a testület súlyát.
A lisszaboni szerződés életbe lépése óta már eltelt másfél év − emlékeztetett az euractiv.en −, de még nem sikerült igazán átültetni a gyakorlatba az ott elfogadott működési mechanizmusokat. Az elvben az állam- és kormányfők tanácsa után a legfontosabb döntéshozó testületnek szánt GAC-ben az egyes országok sokszor nem azonos szinten képviseltetik magukat (van, hogy csak államtitkár vagy éppen EP-képviselő jelenik meg) és túl gyakoriak az informális egyeztetések a színfalak mögött, kiválasztottak részvételével.
A tanács most nagy megmérettetés előtt áll: az EB-nek ma kell benyújtania a 2014−2020 közti időszakra szóló büdzsé tervezetét, amelynek vitája várhatóan jóval nehezebb lesz a 2005-ben lefolytatottnál, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A 2012 első felében elnöklő Dánia külügyi államtitkára, Claus Grube szerint egyik féléves elnök sem lehet képes arra, hogy elejétől végéig levezesse a tárgyalásokat, de hármójuk elnöklési periódusa alatt végezhetnek a munkával.
