Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió országainak sokkal nagyratörőbbnek kell lenniük megtakarítási erőfeszítéseik terén − szögezte le az Európai Bizottság (EB) a tagországoknak címzett költségvetési ajánlásokhoz mellékelt összefoglalójában. Az EU gazdasága kritikus ponton van − állapította meg a közleményben José Manuel Barroso, az EB elnöke −, a fellendülés kezd erősödni, de nagyon egyenlőtlenül.
Az uniós országoknak az idén januárban indult, a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést célzó európai szemeszter jegyében kellett tavasszal bemutatniuk 2012-re szóló, illetve középtávú költségvetési stratégiáikat, konvergenciaprogramjaikat (Napi Gazdaság, 2011. január 12.). Ezt a kezdeményezést eredetileg azért fogadták el − okulva a görög válságból −, hogy ne akkor kelljen mentőövek után kapkodni, amikor már elszállt egy ország költségvetése. Az unió tagjaitól azt is elvárták, hogy ismertessék reformprogramjaikat az Európa 2020 gazdasági stratégiában prioritást élvező területeken, mint például a foglalkoztatás vagy az energiapolitika.
A bizottság a benyújtottak alapján állította össze az egyes országoknak szóló ajánlásainak tervezeteit, melyeket június 17-én vitat meg a munkaügyi és szociális miniszterek, 20-án pedig a pénzügyminiszterek tanácsa. Utána az ajánlások a június 23−24-én az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács csúcstalálkozója elé kerülnek, amely júliusban adja rá formálisan is az áldását. Az egyes tagállamoknak az ajánlások figyelembevételével kellene összeállítaniuk jövő évi költségvetésüket − de erre nem kötelezi őket semmi, a kormányoktól függ, mennyit fogadnak meg a javaslatokból. Az országspecifikus ajánlásoknak nincs közük a túlzottdeficit-eljárásokhoz − emelte ki az EB −, az ennek kitett országok külön csomagot kapnak, és az abban foglaltak betartására büntetésekkel vehetik rá őket. A most adott ajánlásoknak az a céljuk, hogy korai szakaszban segítsenek megoldani a költségvetés fenntarthatóságával, illetve a makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kapcsolatos problémákat, így az egyes országok elkerülhessék, hogy egyáltalán meginduljon ellenük az eljárás.
Összességében az idén tavasszal bemutatott programokban a tagországok megpróbáltak reagálni az elfogadott uniós prioritásokra − állapította meg az EB − és a makrogazdasági feltételezéseik általában reálisak, de a nemzeti programok sokszor nem elég ambíciózusak és konkrétak. Sok tagországnak jobban kellene törekednie a költségvetés konszolidálására − tették hozzá −, miközben meg kell őrizniük a növekedést ösztönző intézkedéseket is olyan területeken, mint a kutatás és az innováció, az üzleti környezet fejlesztése, a versenyeztetés a szolgáltatási szektorban. A munkaerőpiacon nagyobb erőfeszítéseket kell tenni egyebek közt a foglalkoztatottság növelése érdekében. Kemény döntéseket kell meghozni − ismerte el Barroso −, de ezek révén Európa maga mögött hagyhatja a válságot.
| Növelni kell a foglalkoztatottságot a nyugdíjkorhatár emelése, az idő előtti nyugdíjba vonulás visszafogása, a gyermekintézmények hozzáférhetőségének javítása révén |
| A járulékok csökkentése és a célzott munkaerő-piaci politikák segítségével küzdeni kell a strukturális munkanélküliség ellen és integrálni kell a sebezhető rétegeket |
| Javítani kell az oktatás és a foglalkoztatás közti kapcsolatokat, csökkenteni kell a fiatalok munkanélküliségét, az iskola idő előtti elhagyását |
| Gondoskodni kell arról, hogy a bérezés összhangban legyen a termelékenységgel |
