Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyakran túl homályosak és nem elég ambiciózusak a költségvetési egyenleg javításáról szóló tervek, és számos tagország szorul különböző strukturális, különösen munkaerő-piaci reformokra − mondta az Európai Bizottság az eurózóna országainak büdzsétervezeteiről, vagyis az \"elitklubra\" vonatkozó ítélet nemigen tér el az egész unióról mondottaktól. Ha a valutaövezet országai a terveiknek megfelelően haladnak, akkor jövőre 87,8 százalékon tetőzik az összesített GDP-arányos adósság − állapította meg az EB −, két évvel később pedig várhatóan 85,1 százalékra süllyed majd. Az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány az idei 4,3, és a jövőre várt 3,1 százalék után 2014-ben 1,3 százalékra csökken a bizottság szerint.
Az EU végrehajtó szerve számos általános javaslattal él a tagállamok költségvetési politikájára, de José Manuel Barroso, az EB elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: nem akarnak megszorításokat kényszeríteni a tagállamokra. Az egyenleg javítása érdekében helyesebbnek tartja az EB a kiadások visszafogását, mint az adóemeléseket, a növekedés beindításához pedig a versenyképességet javító intézkedésekre van szükség. Külön kiemeli az EB a munkára nehezedő adóterhek csökkentését és a hosszú távon gyümölcsöző költségvetési kiadások, így a kutatás-fejlesztés és az oktatás finanszírozásának megőrzését.
A legnagyobb európai gazdaságok költségvetési elképzeléseit változatosan ítélte meg az EB. A német költségvetési konszolidációval egyedül a tartományok szintjén elégedetlen a bizottság, súlyos kockázatot lát viszont a tartományi bankok pénzügyi helyzetében, és sok más országhoz hasonlóan szívesen látna liberalizációt a szolgáltatási szektorban is. Megvalósíthatónak tartják Olaszország kiadás-visszafogási terveit is, de a GDP 120 százalékára rúgó államadósság miatt már komoly kritikákat is megfogalmaztak.
A piacok szerint is veszélyes helyzetben levő Spanyolország, illetve Franciaország viszont túlzottan optimista feltételezésekkel élt költségvetési terveiben. A spanyol GDP-növekedés például az EB szerint a kormány 1,3 százalékos becslése helyett csak 0,8 százalékos, az idei deficit pedig a hivatalos 6 százalék helyett 6,3 százalékos lesz. A Franciaország által benyújtott terv pedig nem is tesz eleget az elvárásoknak, hiszen a túlzott, vagyis 3 százalék feletti deficitet a tervek szerint sem számolják fel 2013-ig. Kemény kritikát kapott a Sarkozy-féle nyugdíjreform, amely a tanulmány szerint nem ösztönzi az idősebb munkavállalók visszaterelését, további reformokat tartanak emellett szükségesnek a munkaerőpiacon és az adórendszerben.
