Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyolc atomerőművet azonnal, a maradék kilencet pedig fokozatosan 2022-ig bezárják Németországban, a nukleárisfűtőelem-adót viszont nem törlik el - döntött a konzervatív-liberális német kormánykoalíció. Az atomerőművek első csoportjának bezárása után a jelenlegi 2,3 milliárd euróról 1,3 milliárd euróra csökkenne az áramszolgáltatóktól beérkező adóbevétel, a kormány végül éppen ezért döntött a fűtőelemadó megtartása mellett. Angela Merkel kormánya a jelenleg nagyjából az ország energiaszükségletének 17 százalékát ellátó megújuló energiával, valamint újonnan építendő földgázerőművekkel helyettesítené a kieső, az összes német áram 25 százalékát fedező atomerőműveket. Az áramkimaradás elleni védelem okán azonban néhány újabb atomerőmű készenléti állapotban marad. A döntés ezzel együtt nagy csapás a nagy német energiacégeknek, az RWE és az E.On részvényei ennek megfelelően zuhanásba kezdtek - a megújulóenergia-cégek, például a norvég Renewable Energy Corp. és a dán Vestas Wind Systems árfolyamai azonban nagyot nyertek a bejelentéssel. Németország egyébként áprilisban - a nyolc legöregebb atomerőmű felülvizsgálat miatti lezárásával - a tavaly nyári hónapok óta először vált nettó áramimportőrré Franciaországgal szemben az EdF adatai szerint; iparági elemzők szerint ez a fordulat tartós lehet a két legnagyobb európai energiapiac között. A francia közvélemény a némettel ellentétben kevésbé ellenséges az atomenergiával szemben, és az 58 atomerőművel rendelkező ország nettó áramexportőr Németország mellett Olaszországgal, Belgiummal, Svájccal és Spanyolországgal szemben is.
