Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió bevezeti a Basel−III szabályozásban elfogadott tőkekövetelményeket és nem enged semmilyen nyomásnak − jelentette ki pénteken egy e-mailes közleményben Michel Barnier, az Európai Bizottság (EB) belső piaci ügyekért felelős biztosa, hozzátéve: ezt mondtuk eddig is és ezt tudom megerősíteni ma is. Barnier ezzel a Financial Times (FT) aznapi számában megjelent cikkre reagált, amelyben a tekintélyes gazdasági napilap a birtokába került uniós szabályzattervezetre hivatkozva azt állította: a több mint 500 oldalas dokumentum értelmében az EU az európai bankokra vonatkozóan fellazítaná a Basel−III tavaly szeptemberben elfogadott szigorú szabályait.
A pénzügyi szolgáltatások szabályozásának újraírását szolgáló, a 27 ország jegybanki és felügyeleti vezetőiből álló baseli bankfelügyeleti bizottság vezetésével kidolgozott Basel−III hosszú tárgyalássorozata idején menet közben kellett reagálni a 2008-as pénzügyi válságra, s mivel annak okát részben a túlzottan rugalmas pénzintézeti előírásokban találták meg, jelentősen megszigorították őket (Napi Gazdaság, 2010. szeptember 14.). Az egyik fő változás az, hogy a bankoknak 2015-től 7 százalékra kell emelniük a Tier 1 tőkekövetelmény-mutatót (saját tőke/kockázatokkal súlyozott eszközállomány), beleértve a 2,5 százalékos \"ütközőtartalékot\" is, így mérsékelve a kockázatos eszközök okozta veszélyeket. A Basel−III-ban elfogadottakat azonban minden országnak magának kell átvezetnie a helyi szabályozásokba: az EU tagjainak ehhez az EB ad iránymutatást, ennek hivatalosan még ki nem adott tervezetét szerezte meg a FT.
A brit lap ebből azt olvasta ki, hogy az európai bankok a Basel−III-ban megszabott 10 százalékosnál nagyobb mértékben vehetnék figyelembe saját tőkéjük kiszámításakor a tulajdonukban levő biztosítótársaságok tőkéjét, így megnövelve a Tier 1 mutató alapját. (Ebből értelemszerűen a nagy biztosítói divízióval rendelkező csoportok, mint például a francia BNP Paribas vagy a részben állami kézben levő brit Lloyds Banking Group profitálhatnának − fel is ment pénteken az árfolyamuk.) A FT azt is állította, hogy a tervezet szerint az európai bankok a megengedettnél hosszabb ideig bocsáthatnának ki olyan hibrid tőkeforrásokat, mint például az elsőbbségi részvények vagy más adósságszerű eszközök, amelyek amúgy javarészt alkalmatlannak bizonyultak a veszteségek felszívására. A Basel−III értelmében a szabályok szeptemberi elfogadása óta kibocsátott hibrideket nem lehet figyelembe venni a Tier 1 tőkekövetelmény-mutató kiszámításakor, az uniós tervezet viszont állítólag lehetővé tenné ezt egészen addig, amíg az EB hivatalosan is nyilvánosságra nem hozza azt (ez az FT szerint júliusra várható).
Az éppen a nemzetközi gazdaság nagy kérdéseit áttekintő G8-csúcs idején megjelentetett cikk állításait Barnier tételesen nem cáfolta − nem szólt arról, hogy ha nem ezek szerepelnek a tervezetben, akkor mi van helyettük −, de összességében indokolatlannak és ténybelileg tévesnek nevezte azokat a kritikákat, melyek szerint az EU nem ültetné át megfelelően a Basel−III előírásait. Barnier ugyanakkor megjegyezte: olyan kritikák is érik őket, hogy a túl szigorú banki szabályok bevezetésével megakadályozzák a reálgazdaság fellendülését. A Bloomberg arra emlékeztetett, hogy a biztos a múlt hét elején azt mondta: az unió alaposan elemzés után dönt arról, hogy bevezesse-e a baseli bankfelügyeleti bizottság által kötelezően előírt banki eladósodási limiteket, emellett a hírügynökség úgy tudja, az EU-országok pénzügyminisztériumaiban már köröztetett tervezetben is szerepel, hogy az unió még megvitatja, alkalmazzon-e egyes baseli előírásokat.
