Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel kiskereskedelmi forgalom 18,6 százalékkal haladta meg áprilisban az egy évvel korábbit − az elemzők 14,9 százalékos emelkedést vártak a márciusi 9,4 százalékos éves bővülést követően. A lengyel gazdaság erejét jelzi, hogy a munkanélküliség a márciusi 13,1 százalék után 12,6 százalékra esett. Ugyan az adatok szépségéből sokat elvesz, hogy a nagy növekedés jelentős részben a bázishatásnak köszönhető − éppen egy éve volt a lengyel állami vezetők repülőszerencsétlensége utáni nemzeti gyászhét −, mégis valószínűbb lett elemzők szerint, hogy a lengyel jegybank újra kamatot emeljen. Az áprilisban jóval a jegybank által elfogadhatónak nyilvánított 1,5−3,5 százalékos sávja fölé, 4,5 százalékra felpörgő infláció is ennek szükségességére utal; az inflációs várakozások megfékezésére a lengyel jegybank január óta összesen 75 bázisponttal, 4,25 százalékra emelte irányadó kamatlábát. Amennyiben valóban újabb kamatemelés lesz a lengyeleknél az a forint árfolyamára is negatívan hathat, hiszen a legutóbbi ilyen lépéskor is sokat tudott erősödni a zloty a forinttal szemben.
Németországból újabb olyan adat érkezett, ami szerint a gazdaság szárnyalása ellenére sem tud beindulni a fogyasztás: a GfK piackutató szerint júniusban a rekordmélységben, 7,1 százalékon álló munkanélküliség ellenére tovább romlik a német fogyasztói bizalom. A GfK indexe márciusban hároméves csúcsra, 6 pontra emelkedett, azóta azonban folyamatosan csökken, a májusi 5,7 pontot követően 5,5 pontra mérséklődik. A piackutató közleménye szerint az európai adósságválság, a bizonytalan nemzetközi helyzet és az emelkedő energiaárak veszik el a német fogyasztók kedvét a költekezéstől, ezért a belső fogyasztás továbbra is csak a második pillére a német gazdaságnak.
