Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Holdra szállás előtti években az Egyesült Államok szövetségi kiadásainak csaknem öt százalékát kapta, mára azonban ez az arány fél százalékra csökkent. Ehhez képest a komoly pozitív gazdasági (spin-off) hatással járó űrkutatási programról az amerikai közvélemény a Space Review kutatása szerint úgy véli, hogy a szövetségi kiadások negyedét éli fel. A Kongresszus és a Fehér Ház idei költségvetési kompromisszuma szerint 18,48 milliárd dollár jutna a NASA-nak, ami ugyan kevesebb, mint a korábban előirányzott 19 milliárd vagy a tavalyi 18,72 milliárd dollár, ám azt is jelenti, hogy a többi területhez képest sikerült elkerülni a komolyabb lefaragást.
A közvélemény szemében azonban az utolsó előtti teljes legénységgel induló űrsikló, az Endeavour hétfői fellövése mindenképpen az űrprogram visszaszorulását jelzi; az utolsó űrrepülő, az Atlantis júniusban indul. Tavalyhoz képest a legnagyobb, 600 millió dolláros kiadáscsökkentés éppen a harminc éve indult űrrepülési program megszüntetéséből ered, és Barack Obama elnök szándéka ellenére nem növelik az oktatásra és technológiai fejlesztésre fordított forrásokat sem. A forráshiány miatt késik − a jelenlegi állás szerint 2018-ra toldódik − a Földön kívüli élet kutatására fejlesztett James Webb űrtávcső fellövése, és elmaradhat számos, az európai űrhivatallal (ESA) közös tudományos kutatás is.
A kiadások leszorítása és a sajtóban nagyobb nyilvánosságot kapó űrhajósok részvételével zajló programok leállása ellenére korántsem szűnik meg a NASA tevékenysége. Áprilisban 270 millió dollárt osztottak amerikai cégek között − a Boeing 92 millió, a Sierra Nevada Corp. 80 millió, a PayPal és a Tesla Motors alapítója által vezetett Space Exploration Technology (SpaceX) pedig 75 millió dollárt kapott −, ezzel olyan űrrepülő vagy űrtaxi kifejlesztését támogatják, amelyek 2015-re már sikeresen tudnának asztronautákat szállítani a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a forgalomból kivont űrsiklók helyett, alacsonyabb áron. A NASA vezetője, Charles Bolden szerint erre az amerikai gazdaság erősítése és a kapacitások kitelepítésének magas költsége miatt van szükség: a NASA-val átmenetileg együttműködő orosz űrkutatási hatóság 51−64 millió dollárt kér egy űrhajós célba juttatásáért. Összesen 3,8 milliárd dollárt költhet idén a NASA különféle űrkutatási eszközök fejlesztésére − ilyen az Orion kapszula és egy 130 tonna felszerelés űrbe juttatására képes szállítóegység.
