Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Wirtschaftswunder − ezt emlegették leggyakrabban a pénteken közzétett német GDP-adat kommentárjaiban. A második világháború utáni gazdasági csoda megismétlétlődését látta számos szakértő abban, hogy Európa legerősebb gazdasága a vártnál sokkal hamarabb visszatért a 2008-as, recesszióhoz vezető válság előtti szintre, sőt meg is haladta a korábbi csúcsot. Az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal gyarapodott a német GDP (ebben közrejátszott a rossz téli időjárás miatti alacsonyabb bázis is), év/év alapon pedig naptárhatás nélkül számolva 5,2 százalékkal bővült − utóbbi a leggyorsabb éves ütem az 1990-es újraegyesítés óta. A várakozásokat jócskán meghaladó mutatókat − a Bloomberg negyedéves konszenzusa például 0,9 százalék volt − annál is nagyobb örömmel nyugtázták az elemzők, mert a részletekből kiderül, a német gazdaságot már nemcsak az eddigi motor hajtja. A küllkereskedelmi adatok impozánsak − márciusban havi 7,3 százalékkal, 98,3 milliárd euróra nőtt az export, ez a legnagyobb érték az 1950 óta rögzített adat történetében −, de a szövetségi statisztikai hivatal közleménye azt is hangsúlyozza, hogy a vállalati beruházások és az építőipar mellett a lakossági fogyasztás rég várt felpörgése is nagyban hozzájárult a látványos növekedéshez. Utóbbit az is magyarázza, hogy a munkanélküliségi ráta is rekordot döntött: az áprilisi 7,1 százalékos szintnél alacsonyabban még sose állt az egyesítés óta.
A németek egymagukban is eléggé magukkal húzták volna az eurózónát, de kitettek magukért a franciák is. A második legnagyobb eurógazdaság a 0,6 százalékos várakozással szemben 1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest − ez a leggyorsabb tempó 2006 tavasza óta −, így a francia GDP már csak kevesebb mint egy százalékkal marad el eddigi csúcsértékétől. Mind e mögött főleg az ipar áll: az első negyedévben bő harminc éve nem látott ütemben, 3,7 százalékkal emelkedett a feldolgozóipari termelés. Némileg erősödött a lakossági fogyasztás is, az viszont intő jel, hogy az import jobban erősödött, mint az export − egyes vélemények szerint az egész GDP-növekedés csak átmeneti, mert Párizsnak még komoly erőfeszítéseket kell tennie költségvetési deficitcélja eléréséhez. Németországtól is némi lefékeződés várható: ezt mutatták a legfrissebb üzletihangulat-indexek vagy a legutóbbi beszerzésimenedzser-index és a legutóbbi Reuters-felmérésből is az derült ki, hogy az elemzők lassulást várnak az Európai Központi Bank (ECB) áprilisi kamatemelése után.
A monetáris szigor folytatódása amúgy is a fő problémák egyike: miután a valutaövezet gazdaságának mintegy felét adó Németország és Franciaország ilyen erősen húzott, az eurózóna GDP-je is 0,8 százalékkal bővült, ami év/év alapon 2,5 százalékos, 2007 harmadik negyedéve óta nem tapasztalt növekedést jelent. Ez azt vetíti előre, hogy az árstabilitáson őrködő ECB júniusban folytatja a kamatemelést − amivel tovább nehezíti az eurózóna periferikus országainak a dolgát. Márpedig a \"Wirtschaftswunder\" mellett így is a \"kétsebességes\" volt a leggyakoribb fordulat a pénteken közzétett GDP-adatok kapcsán. Az adósságválságtól fenyegetett vagy már nyakig benne levő országok mindjobban lemaradnak vagy le is szakadnak az eminensektől: az olasz gazdaság alig 0,1 százalékkal lett nagyobb a 2010. véginél, a spanyol 0,3-mal − utóbbi adat kicsit jobb a vártnál, de főleg az van mögötte, hogy Németország és Franciaország több exportot tudott felszívni. A már csak a mentő csomagja méretén alkudozó Portugália hivatalosan is recesszióba süppedt, miután gazdasága újabb 0,7 százalékkal zsugorodott az előző, 0,6 százalékos mínuszt hozó negyedévhez képest. A kellemes meglepetések közé tartozik viszont a 110 milliárd eurós lélegeztetőgépen tartott Görögország eredménye: több mint egy éve először negyedéves GDP-bővülést tudtak elérni, rögtön 0,8 százalékost − igaz, éves összevetésben így is még 4,8 százalékkal apadt a görög gazdaság.
