Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Át kell alakítanunk gazdasági növekedésünk szerkezetét − reagált a Washingtonban tárgyaló, gazdasági ügyekért felelős kínai miniszterelnök-helyettes, Vang Csi-san a kínai exportteljesítmény hatalmas növekedéséről szóló hivatalos adatokra. Az USA pénzügyminisztere, Timothy Geithner szerint ehhez a kínai devizának az eddiginél gyorsabb felértékelése lenne a kulcs, hiszen ezáltal az infláció mérséklődése mellett erősödhetne a kínai vásárlóerő, így a belső kereslet is. Természetesen az amerikaiak a jüan felértékelését saját vállalataik versenyképességének javítása miatt követelik, és a kínai fél is ezért lassítja a folyamatot. Vang a sajtó előtt szokás szerint visszautasította az amerikai nyomást, mondván: országa külkereskedelmi többletének jelentős részét az ott termelő európai, japán és amerikai vállalatok exportja adja, aminek semmi köze a szerinte túlpolitizált devizaárfolyam-kérdéshez.
A kínai gazdaság hűléséhez van köze a külkereskedelmi többlet megugrásának az IHS Global Insight elemzője szerint: miközben az export az eddigi trendnek megfelelően bővül, a kínai monetáris szigorítások egyértelműen visszafogják a belső keresletet, ami az import lassulásához vezet. A kínai inflációt ráadásul a fejlett országokkal ellentétben nem csupán a nyersanyagárak emelkedése, hanem az óriási mértékű és a következő években várhatóan ugyanígy folytatódó béremelkedés is hajtja − egyes elemzők szerint ez lassan, de biztosan aláássa a kínaiak versenyképességi előnyét.
Az Egyesült Államokban egészen más folyamatok uralkodnak: hatalmas tempóban nő a feldolgozóipar termelékenysége, a munkanélküliség viszont alig csökken, ezért a bérnövekedés sem indulhat el − áll a Boston Consulting Group elemzésében. Kína feldolgozóipara az összes hozzáadott érték terén tavaly először megelőzte az USA-ét − előbbi 1995 milliárd, utóbbi 1952 milliárd dollár értéket teremtett, ami együttesen a világ egész termelésének 40 százalékát jelentette −, ám az egy kínai munkásra jutó termelékenység még mindig csupán egyharmada az egyesült államokbelinek. Más kérdés, hogy az amerikai feldolgozóipari fellendülés inkább a nagyvállalatokra korlátozódik, például a közelmúltban nagy hazai termelő beruházásokat bejelentő GE-re, Fordra vagy Caterpillarre; a kis- és középvállalkozásokat tömörítő NFIB bizalmi mutatója már két hónapja folyamatosan romló pesszimista kilátásokat tükröz.
