Nemcsak azonnal, hanem a másodlagos hatások beépülése miatt középtávon is kedvező hatást gyakorol az árstabilitásra múlt hét végi árupiaci zuhanás − vélte Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, aki azonban megragadta az alkalmat, hogy a kedvező fejlemények ellenére szigorúbb hangot üssön meg, és leszögezze: az ECB ennek ellenére elkötelezett a laza monetáris politika beszüntetése mellett. Az eurózóna éves fogyasztói árindexe jóval az európai jegybank kétszázalékos inflációs célja fölé, 2,8 százalékra emelkedett márciusban, amit elemzők és az ECB-tisztviselők egyaránt az elszálló üzemanyag-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagáraknak tulajdonítottak. Az ECB dolgát továbbra is nehezíti viszont, hogy az eurózónán belül teljesen eltérő inflációs pályán haladnak a tagországok, hiszen miközben Németországban már a béremelkedésekkel beinduló spirál kialakulásától tartanak, addig az eurózóna perifériáján a recesszió, a magas munkanélküliség és a rengeteg kihasználatlan kapacitás a deflációt erősíti.
Az Egyesült Államokban azonban az elemzők a fogyasztói árak márciusi növekedésénél is súlyosabb − az akkori 2,7 százalékos éves CPI helyett 3,1 százalékos − inflációra számítanak, többek között azért, mert számos gazdasági szereplő meg van győződve róla, hogy a Fed túl lassan kezd a monetáris szigorításba, illetve az emelkedő nyersanyagárakat az eddiginél nagyobb mértékben háríthatják át a fogyasztókra. A kínai gazdasági vezetés az amerikainál jóval szigorúbban próbál úrrá lenni a márciusban 5,4 százalékra emelkedő infláción (az áprilisi adatot kedden teszik közzé), hiszen a jegybank tavaly ősz óta számos alkalommal emelt kamatot és szigorított a kötelező banki tartalékrátán. Sőt, a kínai hatóságok a monetáris eszközökön túl is fellépnek az árdrágítás ellen: pénteken bejelentették, hogy nagyjából 300 ezer dollárra bírságolják a brit−holland fogyasztóicikk-gyártó Unilevert, mert egyes termékei árának közelgő emeléséről beszélt, ami miatt a fogyasztók pánikszerűen vásárolni kezdték áruikat.
