Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már egy 2022 előtti, egységes határidővel bezárhat az összes német atomerőmű Angela Merkel kancellár és a környezetvédelmi miniszter, Norbert Röttgen megegyezése nyomán − értesült a Handelsblatt. Az eddigi, a fukusimai katasztrófa nyomán felgyorsított forgatókönyv szerint minden működő atomerőmű csak adott mennyiségű áram termelése után állna le, így néhány reaktor 2022−2023-ig is üzemelhetne. Nem csak a fáradhatatlanul kampányoló környezetvédő szervezetek vagy a megváltozott politikai hangulat nyomására enged a korábban atompárti német kancellár, hiszen még a német közmű- és energiacégek szövetsége is olyan nyilatkozatot adott ki, amelyben a továbbra is működő 17 atomerőmű gyors és teljes leállítása mellett érvelnek, 2020-as határidővel.
A német atomstopnak komoly költségei és mellékhatásai lehetnek, elsősorban mert a megújuló energiaforrások általában kiszámíthatatlanabbak és jóval költségesebbek. A BDI nevű ipari lobbicsoport szerint például 2018-ig 30 százalékkal, 70 euróra nőhet egy megawattóra áram ára, ami óriási versenyhátrányt jelent a német feldolgozóiparnak. A leállítást részben a megújuló energiaforrások előmozdítása motiválja, a kieső áramtermelési kapacitásokat azonban csak felerészben pótolják az egyelőre drágább megújuló energiaforrásokkal, így a másik felét hagyományos fosszilis energiahordozókkal és importból kell megoldani.
A német kormány fokozná a megújulók hatékonyabbá tételével kapcsolatos kutatás-fejlesztés finanszírozását − a tengeri szélerőművek például 5 milliárdot kapnának a kiszivárgott tervek szerint −, a részletes új energiapolitikai tervek azonban még nem láttak napvilágot.
