A kínai hatóság kedden tette közzé hosszú távú fejlesztési tervének részletes változatát, amelyet a kínai gazdaságpolitikai apparátus többi részének is követnie kell − a dokumentum ezért nagy hatással lehet például az adószabályok és támogatási politikák kialakítására, a cégek banki hitelfelvételi lehetőségeire vagy a külföldi befektetők fogadtatására is, de például központi áramkorlátozások idején is jobban járnak a tervben kedvezményezett ágazatok. Feltehetőleg a méretgazdaság és a környezettudatosság jegyében a kisebb olajfinomítókra, szénerőművekre és szénbányákra nincs szükség a kínai tervhivatal szerint, és korlátozzák az új ritkaföldfém-kitermelési projektek indítását is.
A terv szerint viszont az eddiginél is jobban támogatni kell a mostaninál fejlettebb technológiával üzemelő atomerőművek létesítését, illetve a megújuló energiaforrások felhasználását megcélzó beruházásokat − az előbbi mindenképpen jó jel az ország gigantikus atomenergia-fejlesztési projektje szempontjából. A fukusimai erőmű-katasztrófa után megkezdték e projekt felülvizsgálatát, ennek eredményét május közepén ismertetik. A kínai hatóságok korábbi tervei szerint 2020-ra 80-90 gigawattra növelték volna az ország nukleáris energiatermelését a jelenlegi 10,8 gigawattról − elemzők szerint a felülvizsgálat utáni cél 75 gigawatt lehet majd. Zöld jelzést kap a kínai tervhivataltól az urán-, valamint 1000 méternél mélyebben fekvő aranylelőhelyek feltárása is és az évi 1,2 millió tonnánál többet termelő szénbányák bővítését is támogatnák.
A kínai központi gazdaságátalakítások gyakran jártak nem várt következményekkel, például a Mao Ce-tung féle nagy ugrás után is − hangsúlyozzák a Reuters által megkérdezett elemzők. Korábban például a kisebb szénbányák bezárása miatt jelentős mennyiségű szenet kellett importálni, ami mind a szén, mind az olaj világpiaci árát növelte. A nagyobb energiatermelő cégek támogatása azonban hatékonyabbá és környezetkímélőbbé teheti a kínai gazdaság egészét, ami az ellenkező irányba hat.
