Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Óvatos optimizmussal tekintenek a német politikusok és szakértők a május elsejei munkaerőpiac-nyitás elé, a szakszervezetek azonban tiltakoznak. A nürnbergi munkaerő-piaci kutatóintézet szerint nagyjából 100 ezer közép-európai munkavállaló érkezhet Németországba, ami 2020-ig körülbelül 600−900 ezerre emelkedhet − ez nem jelent nagy növekedést, hiszen jelenleg is munkavállalási engedéllyel vagy anélkül, de nagyjából félmillió lengyel dolgozik az országban. A dpa hírügynökség által megszólaltatott szakértők úgy vélik, hogy a lakosság csökkenése miatt 2015-től nagyjából 3 millió képzett munkavállaló hiányzik majd Németországból, ezért szükség lesz a keletiekre, hogy feltöltsék ezeket a helyeket. A DGB szakszervezet szerint azonban önmagában a munkaerőpiac megnyitása elkerülhetetlenül a bérek lenyomását okozza.
A német munkaügyi miniszter, Ursula Leyen szerint a határok megnyitása lehetőséget teremt a német gazdaságnak, hiszen az utóbbi időszak lendületes gazdasági teljesítménye után inkább munkaerőhiány van, mint felesleg. A kereszténydemokrata miniszter szerint legfeljebb az építő- és tisztításiparban, illetve a részmunkaidős állásokban van félnivalójuk a német munkavállalóknak, ezért a szociális védőháló erősítésére és a feketemunka elleni kemény fellépésre van szükség. A kevesebb szakképzettséget igénylő szektorokban tehát minimálbért kellene bevezetni az ebben a kérdésben a szakszervezetekkel egyetértő Leyen szerint, hogy az megvédje a német munkavállalókat az olcsóbban is dolgozni hajlandó kelet-európaiaktól.
