Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetésre nehezedő nyomás enyhítésére Bukarest komoly korrekciót hajtott végre nyugdíjrendszerében. Miközben idén a 2010-es szinten befagyasztották a nyugdíjakat, januárban életbe lépett azt a tavaly elfogadott jogszabály, amely egységes rendszerbe sorolja valamennyi öregségi járandóságot, és megszünteti a kiemelt nyugdíjakat.
Az új jogszabály szerint 2020-ig a nyugdíjak kiszámolásánál az éves átlagbér 50 százalékát és az infláció mértékét veszik figyelembe, ez után azonban már csak az infláció arányában nőhet a nyugdíjpont (a nyugdíjszámításnál alkalmazott szorzó) - mondta a Napi Gazdaságnak Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő. Bevételnövelő intézkedés, hogy elsejétől 16 százalék szja-t kell leróni a nyugdíjak ezer lejt (egy euró 4,3 lej) meghaladó részére, és 5,5 százalék egészségügyi járulékot a 750 lejnél nagyobb nyugdíjjal rendelkezőknek. Ezenkívül a nők nyugdíjkorhatára 2030-ig fokozatosan 63 évre nő, a férfiak továbbra is 65 évesen vonulhatnak vissza - tette hozzá a munkaügyi és szociális bizottság titkáraként is dolgozó politikus. A kiemelt nyugdíjak eltörlése azonban megtorpant: miután az elégedetlen katonák utcai tüntetéseket szerveztek és bírósághoz fordultak, a kormány az év végéig felfüggesztette járandóságaik újraszámítását. Jelenleg több mint 150 ezer, elsősorban honvédelmi és belügyi alkalmazottnak van kiemelt nyugdíja, e járandóságok kifizetése évente egymilliárd euróba kerül az államnak. Fél százalékponttal, három százalékra emelkedett idén a kötelező nyugdíjpénztári tagok járuléka és 400 euróra nőtt mind a munkavállaló, mind a munkáltató által az önkéntes kasszába adómentesen befizethető összeg. A megszorítások ellenére a rendszer hosszú távon nem fenntartható - véli Kerekes, aki szerint egy-két éven belül újabb reformra lesz szükség, különben a rendszer felborul.
