Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar Ab felépítésére a német szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) volt a legnagyobb hatással, mivel innen vették át az utólagos normakontroll intézményét - ennek ellenére a német Ab valamivel gyengébb magyarországi párjánál. Az elfogadott törvények utólagos normakontrollját ugyanis csak politikai intézmények - például az állami kormányok - vagy bíróságok kérhetik; a magánszemélyek alkotmányjogi panasszal élhetnek. Ugyan ez utóbbiak túlnyomó többségét - az összesen 136 ezer alkotmányjogi panasz 97,5 százalékát - elutasította a karlsruhei testület, számos alkalommal azonban e hatáskörével "futtatta zátonyra" a kormány alkotmányellenesnek ítélt adóztatási terveit. A szövetségi alkotmánybíróság emellett a nemzetközi politikában is jelentős szerepet játszik, gyakran hallatta hangját az uniós alapszerződésekkel kapcsolatban - 2009-ben például antidemokratikus rezsimnek minősítette az EU-t, az Európai Stabilitási Mechanizmus tavaly év végi létrehozásánál pedig figyelembe kellett venni a német alkotmánybíróság esetleges vétóját.
A francia alkotmánybíróság (Conseil Constitutionnel) az előzetes, a priori normakontroll eszközével él: ha egy törvényt elfogad a parlament, a francia felső- vagy alsóház bármely képviselője megtámadhatja a tanács előtt, amely csak ezen szűrő után kerülhet az elnök elé - az elsősorban politikusokból, köztük a volt köztársasági elnökökből álló testületet ezért gyakran a parlament harmadik kamarájának nevezik. Tavaly március óta azonban a francia állampolgárok közvetlenül is élhetnek panasszal a testületnél. Legutóbb tavaly ősszel, a Nicolas Sarkozy elnök által a francia parlamentben rohamtempóban vezényelt nyugdíjreform alatt került reflektorfénybe a testület, ám néhány, a törvény lényegéhez nem kapcsolódó rendelkezés kivételével továbbengedte az indítványt. A francia parlament ellenzéke gyakran fordul az ab-hoz, hiszen politológusok szerint ez az egyetlen hatékony eszköz, amellyel keresztbe tehetnek az egy párthoz tartozó elnöknek és parlamenti többségnek.
