Amióta tavaly nyáron a francia kormány nagy botrányokat kiváltva elkezdte szétverni a romatelepeket és kitoloncolta azok lakóit, majd ezt követően kritizálni kezdte az Európai Bizottságot (EB), mondván: nem tesz eleget a mélyszegénység megszüntetéséért, azóta a korábbinál lényegesen nagyobb uniós figyelmet kapott a cigányság korábban regionális kérdésként kezelt helyzete. Az EB az új helyzetben 2010. szeptember 7-én bizottsági akciócsoportot (task force) állított fel a romák társadalmi integrációjára fordítható tagállami és uniós alapok hatékony felhasználásának ellenőrzésére; a munkacsoport tavaly decemberre készítette el első jelentését. A figyelem erősödése "jól jött" a magyar elnökségnek, amely már korábban bejelentette: a félév egyik fő célja, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadják az EB által készítendő romaintegrációról szóló keretstratégiát, amennyiben az a tagállamok és más uniós intézmények akaratával találkozik. A tervek szerint ez a keretstratégia lesz az egységes európai romapolitika alapköve, és a tagállamok erre támaszkodva dolgozzák majd ki saját integrációs reformprogramjukat. A kialakítandó romapolitikának nem kizárólag a roma etnikumú lakosságot, hanem mindazon társadalmi rétegeket kell segítenie, amelyek hasonló helyzetbe kényszerültek. Szándékai szerint a magyar elnökség arra törekszik, hogy a romák többségi társadalomba való integrációja a horizontális alapelvnek megfelelően valamennyi érintett uniós szakpolitika célja legyen. Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül kiemelten jelenik meg a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás növelése, az iskolából kimaradók számának csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők létszámának növelése. A szegénység elleni küzdelemben Magyarország megkülönböztetett figyelmet szentelne a gyermekszegénység csökkentésének is.
A magyar elnökség a tervek szerint a legjobb gyakorlatok összegyűjtésében és megosztásában is aktív lesz. Áttekinti az egymással párhuzamosan futó tagállami, uniós és más nemzetközi programokat, hogy a duplikációk és szűk keresztmetszetek egyaránt elkerülhetőek legyenek a jövőben. Magyarország támogatja az EB kezdeményezését, hogy az uniós források könnyebben hozzáférhetők legyenek, ezzel egy időben szorgalmazza az ellenőrzések megerősítését. Az elnökség fő célja, hogy a félév végéig az érintett tanácsi formációk megvitassák az EB által kidolgozandó tagállami romabefogadási stratégiák európai keretét. Az eredményeket a külügyminiszterekből és európai ügyi miniszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa összegzi, és az állam- és kormányfők elé terjeszti, akik várhatóan idén júniusban vitatják és erősítik meg a jövőbeni európai romapolitika alapjának szánt keretstratégiát. Budapest elkerülné, hogy a romák és a szegények, különösen pedig a gyermekek helyzetét más uniós szakpolitikáktól elszigetelten kezelje az európai politika, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia végrehajtása során mindez horizontális elvként jelenjen meg.
