Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A statisztikák szerint évente átlagosan 250 ezer személy veszíti életét Romániában, miközben szakértők szerint megfelelő egészségügyi ellátás mellett legalább 50 személy megmenthető lenne. Ez az jelenti, hogy minden ötödik személy túlélné betegségét, vagy épülne fel a balesetéből, amennyiben időben kórházba jutna és ott a megfelelő ellátásban részesülne. Románia az élen szerepel a csecsemőkori elhalálozás tekintetében is, ezer születésből 11 csecsemő veszíti életét valamilyen ellátási hiányosság miatt. A román egészségügy betegségének fő oka az évtizedek óta tartó krónikus pénzhiány, így nem véletlen, hogy 20 év alatt 19 minisztert emésztett fel a rendszer -foglalja össze a tényeket a bukaresti Mediafax.
A román egészségügyi minisztérium 2010-ben elméletben a GDP 3,6 százalékának megfelelő összeggel gazdálkodhatott, a gyakorlatban azonban a közel 420 millió lej (97,4 millió euró) jelentős részét már 2009-ben elköltötték az idei büdzsé terhére A 2009 decemberében hivatalába lépett tárcavezető, Cseke Attila számára egyetlen lehetőségként a működési költségek lefaragása maradt. Közel nullára csökkentették a megelőzésre és tájékoztatásra szánt pénzeket, szűkítették az ingyenes és a támogatott gyógyszerek listáját, és lényegesen kevesebb jutott fejlesztésre és eszközbeszerzésre is.
A bukaresti vezetés emellett általános létszámstopot hirdetett, sőt még a megüresedett állásokat is csak átszervezéssel lehetett a kórházvezetőknek betöltetni. A július elsején a közszférában életbe lépett általános 25 százalékos bércsökkenés - ami természetesen érintette az egészségügyi dolgozókat is - tovább súlyosbított a helyzeten, az orvosok és nővérek ezrével hagyták ott az ország kórházait, hogy külföldön jobb körülmények között a romániai bér többszöröséért dolgozhassanak. Az elmúlt két-három évben több, mint nyolc ezer egészségügyi dolgozó hagyta el hivatalosan az országot, ami az intézményekben akut szakemberhiányhoz vezetett.
A romániai kórházak többségében szükség volt radiológusra, aneszteziológusra, intenzív terápiás szakemberre, de az is megtörtént, hogy a sebészeti osztályon nem volt sebész. Egyes vidéki kórházakat a szükséges létszám alig 30 százalékával működtettek, ami végül a fővárosban súlyos katasztrófához vezetett. Augusztusban a giulesti szülészeten keletkezett tűzben hat csecsemő halt meg, mivel az újszülött osztályon mindössze egyetlen nővér teljesített szolgálatot. A külföldön is nagy port kavart szerencsétlenség lépésre kényszerítette a kormányt, és sürgősségi kormányrendeletben háromezer egészségügyi állást szabadított fel. Egyes vélemények szerint a létszámstop feloldásával sem szűnik meg a szakemberhiány az egészségügyben, a statisztikák szerint ugyanis Romániában ezer lakosra mindössze 1,9 orvos jut, azaz az uniós átlag alig fele.
Az egészségügy átszervezésének első lépéseként decentralizálták az intézményeket, a kórházak többségét a helyi önkormányzatok gondozásába adták. Akadtak azonban olyan önkormányzat is, akik pénzhiányra hivatkozva egyszerűen nem vállalták a kórházak adminisztrációját, így végül a 439 intézmény közül 62 kórházat továbbra is a minisztérium üzemeltet. Az év utolsó felében került sor az egységes központi informatikai hálózat (SIUI) kialakítására, a biztosítottakat nyilvántartó rendszer elsősorban a visszaéléseket hivatott megszüntetni.
Az ingyenes betegellátásra jogosultak úgynevezett egészségügyi kártyát kapnak, amely olyan alapvető információkat tartalmaz majd, mint a páciens neve, személyi száma, illetve lesz egy, a biztosítási rendszerben érvényes, egyedi azonosító száma is. A 21,5 millió lakosú országban ugyanis mindössze 6,7 millió személy fizet egészségügyi hozzájárulást, miközben közel 11 millió állampolgár számára ingyenes a szolgáltatás. A bevételnövelő intézkedések egyike, hogy január elsejétől bevezetik a vizitdíjat Romániában a melynek mértéke éves szinten legfeljebb 600 lej lesz. A házorvosnál alkalmanként 5-10 lejt kell majd a betegeknek fizetni, egy szakorvosi vizsgálat 10-20 lejbe kerül. Az egynapos kórházi ellátásért 10, míg a fekvőbeteg ellátásért 50 lejt kell az intézmény kasszájába fizetni.
Több mint nyolc millió állampolgár mentesül a fizetési kötelezettség alól, a jogszabály szerint ugyanis nem kell vizitdíjat fizetni a 700 lejnél alacsonyabb nyugdíjból élőknek, a 18 évesnél fiatalabbaknak, illetve a munkanélküli segélyből élőknek sem. Egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi az új jogszabály a 740 lejt meghaladó nyugdíjjal rendelkezőket, melynek mértékét 5,5 százalékban állapították meg. Az intézkedés közel két millió nyugdíjast érint, az idősektől befolyó összegeket kizárólag a támogatott gyógyszerek finanszírozására és a kórházak infrastruktúrájának javítására fordítják - ígérte meg Cseke.
