Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai vezetők a vártnak megfelelően megállapodtak az európai stabilitási mechanizmus (ESM) 2013-tól való létrehozásáról a hét végi európai uniós csúcstalálkozón, ám ez aligha nyugtatja meg az adósságválság miatt vérszagot érző piacokat. Az ESM szigorú feltételek mellett segíti majd ki a megszorult országokat, az adósságátütemezésből következő leírások pedig a magánbefektetőket is érinteni fogják. Német nyomásra bekerült a szövegbe, hogy a megszorult országok csupán akkor juthatnak pénzhez az alapból, ha különben "veszélybe kerülne az euró stabilitása". A fiskális szempontból jobban álló országok - Németország, Hollandia, Finnország és Svédország - követelték a csúcson, hogy olyan új költségvetési szabályokat alkossanak, amelyek büntetésekkel kényszerítenék szigorúbb gazdálkodásra a meggyengült országok kormányait. Az értekezleten eldöntötték, hogy egyelőre nem változtatnak az európai pénzügyi és stabilitási eszköz (EFSF) méretén, illetve nem teszik rugalmasabbá felhasználásának szabályait - a hírügynökségek által megszólaltatott piaci elemzők elsősorban ezt tartják elmulasztott lehetőségnek. Megfigyelők szerint az Európai Központi Bank (ECB) veheti magára az eladósodott országok finanszírozásának feladatát, hiszen éppen a csúcs alatt jelentették be az európai jegybank tőkéjének megduplázását.
A belső viták elmérgesítését elkerülendő, csak az EU-csúcs után, szombaton hozták nyilvánosságra az unió nettó befizetői - köztük a három legnagyobb tagállam, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia - azt a levelet, amelyben felső korlátot írnának elő az uniós költségvetésre: a követelés szerint 2013 után csak az infláció mértékével megegyezően nőhet az EU költségvetése. Mivel a David Cameron brit miniszterelnök által kilobbizott háttérmegállapodás szerint - a jövőre 128 milliárd eurós - közös költségvetés 40 százalékát kitevő közös agrárpolitika, illetve a briteknek ebből járó visszatérítés összege érintetlen marad, ezért feltehetőleg a szegényebb uniós tagállamoknak jutó, a büdzsé egyharmadának megfelelő strukturális és kohéziós alapok látják majd kárát a megállapodásnak.
