Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa a várakozásoknak megfelelően egymás után tizennyolcadszor sem változtatott egyszázalékos alapkamatán, elemzők szerint azonban kérdéses, hogy a legújabb fejlemények - az amerikai monetáris lazítás újraindítása és az eurózóna perifériájának romló pénzügyi helyzete - ismeretében a korábban megtervezett pályán folytatja monetáris politikáját. Az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet jelezte: a rendkívüli jegybanki lépéseknek - azaz a pénzkínálat növelésének - definíciószerűen átmenetinek kell lenniük, azaz a bank egyelőre nem reagál arra, hogy a szerdai Fed-döntés nyomán az euró tíz hónapos csúcsra erősödött a dollárral szemben, és a bankelnök szerint az írországi újabb megszorító intézkedések elegendőek lesznek az országgal szembeni befektetői bizalom stabilizálására. A növekvő állampapírhozamok ellenére az ECB az utóbbi hetekben nem növelte ír kötvényvásárlásait. A JP Morgan elemzője szerint az ECB konzervatívabbnak tűnő hozzáállásában nagy szerepe lehet az európai gazdaság viszonylag jobb teljesítményének. Trichet frankfurti sajtótájékoztatóján próbálta megnyugtatni azokat, akik szerint a Fed szándékosan a dollár gyengülésére játszana az USA pénzügyi pozícióinak javítása érdekében. Véleménye szerint egyértelmű, hogy az Egyesült Államok érdekében az erős dollár áll, mivel a defláció veszélye jelenleg nagyobb, mint az inflációé. Korántsem osztja azonban mindenki ezt az optimista nézetet: Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász például az 1970-es évek "inflációs adójához" hasonlította a pénzkínálat-növelés újraindítását. Akkoriban a dollár leértékelésével közvetett módon az amerikai devizát tartalékoló külföldi országokat sarcolták meg; a közgazdász szerint ezért nem túlzás az újabb monetáris lazításról mint a világgazdaság terrorizálásáról beszélni. A kínai jegybank újságjában arról írt a pénzintézet egyik főtanácsadója, hogy a mértéktelen dollárkiáramlás szinte bizonyosan új pénzügyi buborékokhoz, ezek kipukkadása pedig ismét válsághoz fog vezetni. A feltörekvő országok attól tartanak, hogy az amerikai monetáris lazítás nyomán a spekulatív tőke hozzájuk áramlik, amire válaszul új lépésekre készülnek. A brazil kereskedelmi miniszter például határozott válaszcsapásról beszélt, a dél-koreai pénzügyminiszter pedig a tőkebeáramlás agresszív korlátozásával fenyegetőzött.
