Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eurózóna kora tavasszal kezdődött adósságválsága óta példátlan megszorítási hullám bontakozott ki a fejlett országokban. Annak ellenére, hogy számos közgazdász szerint fiskális ösztönzés nélkül aligha lehet ismét beindítani a kifulladni látszó recesszió utáni fellendülést, mind az Egyesült Államokban, mind az európai országokban a költségvetési hiánycsökkentés irányába mozdult el a gazdaságpolitika figyelme. Bár az amerikai költségvetési hiány a 2010-es költségvetési évben a vártnál nagyobb adóbevételek és a pénzügyi mentő csomag alacsonyabb költségei miatt 1294 milliárd dollárra, tehát a GDP 8,9 százalékára csökkent - 2009-ben 116 milliárd dollárral több hiányzott a költségvetésből -, Barack Obama elnök kétpárti deficitcsökkentő bizottságot hozott létre, a novemberi kongresszusi választások pedig minden valószínűség szerint a tűzzel-vassal a hiány ellen küzdeni akaró republikánusok képviselőházi győzelmét hozza majd. A demokraták szerint ugyanakkor a deficit elszállásának egyik fő oka a Bush-kormányzat idején elfogadott, a gazdagabb amerikaiaknak kedvező adócsökkentés, aminek kifutása 700 milliárd dollárral járulna hozzá a költségvetéshez a következő évtizedben; a Fehér Ház és a pártfüggetlen költségvetési hivatal előrejelzései szerint is csak az adócsökkentések eltörlése esetén mehet az amerikai fiskális hiány ezermilliárd dollár alá 2012-ben. Peter Orszag, Obama nemrég távozott költségvetési főnöke kedden úgy vélte egy konferencián: csak adóemeléssel képzelhető el az amerikai költségvetés kiegyensúlyozása, ennek azonban áthatolhatatlan politikai akadályai vannak. Az elemzők szkeptikusak, hogy Obama be tudja-e váltani ígéretét, miszerint 2013-ra a GDP 4,3 százalékára csökkenti a hiányt.
Európában az eurózóna sérülékenyebb országai hiánya piaci finanszírozásának kiszáradása ébresztette rá a kormányokat, hogy a gazdaság stagnálása ellenére kemény megszorításokba kell kezdeniük. A Nagy-Britanniában kormányra került konzervatív-liberális kormány az idei évre várt 10,1 százalékos hiányt négy év alatt az ötödére csökkentené; a múlt héten ismertetett csomag szerint többek között félmillió munkahely megszüntetésével és 29 milliárd fontnak megfelelő adóemelésekkel érnék el ezt a célt. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságában hasonló terveket valósítanak meg: a francia kormány 2011-re 6, 2013-ra pedig 3 százalékra mérsékelné a költségvetési deficitet, szerdán a nem csituló tüntetések dacára a szenátus elfogadta tervhez szükséges nyugdíjkorhatár-emelést. A német kormány a tavasszal életbe léptetett megszorításokkal éri el, hogy idén várhatóan 4-4,5 százalék lesz a hiány, miközben egyes közgazdászok szerint az utóbbi hónapokban dinamikusan növekedő Németország többet is tehetne belső keresletének élénkítéséért.
A sérülékenyebb eurózónatagok esetében azonban létkérdés a hiánycsökkentés; Írországban a bankmentés elszabaduló költségei - aminek következményeként idén csillagászati 32 százalékra hízott a hiány - újabb, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó 15 milliárd eurós csomag meghozatalára kényszerítette a kormányt. A csomag célja az lenne, hogy 2014-ig az uniós háromszázalékos küszöb alá szorítsa a hiányt, ám elemzők szerint ez gazdasági növekedés nélkül szinte lehetetlen lesz.
