Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a várakozásoknál jobban alakult, mégis rosszat jelez a japán gazdaság kilátásaira nézve, hogy immár hét hónapja folytatódik az exportnövekedés lassulása. A japán gazdaság motorját jelentő kivitel értéke a várt 9,6 százalékkal szemben 14,4 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző évihez képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékot csökkent. Az import ennél kevésbé, 9,9 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, így a külkereskedelmi mérleg többlete 797 milliárd jenre (9,8 milliárd dollárra) bővült. Az Itochu Corp. Reutersnek nyilatkozó közgazdásza szerint a japán exportszektor szívósságára utalnak az adatok, hiszen a jen erősödése és a világgazdasági lassulás ellenére egyelőre nem szűnt meg a fellendülés, bár a legnagyobb japán exportpiacra, Kínába irányuló kivitel az augusztusi 18,5 százalékos növekedést követően szeptemberben csupán 10,3 százalékkal bővült.
A japán exportőr vállalatoknak közben egyre nagyobb problémát jelent a jen rendületlen felértékelődése: Ojama Tacuhiro, az árbevételének 80 százalékát Japánon kívül realizáló Honda egyik vezetője szerint még a 110 jenes dollárárfolyam sem elfogadható, a japán kereskedelmi minisztérium kutatása szerint pedig legalább 92,90 jenes dollárárfolyamra van szükség az exportőrök jövedelmezőségének biztosításához. Ehhez képest jelenleg 81 jent adnak egy dollárért, és a jegybanki beavatkozás ellenére töretlen a japán deviza erősödésének trendje. Egyre több japán exportőr telepíti ezért termelését más országokba: a Toyota például öt évvel ezelőtt termelésének 48 százalékát valósította meg külföldön, idén ez 57 százalékra emelkedett, a Nissan pedig ennél is jelentősebben, a tavalyi 66 százalék után idén az autók 71 százalékát állítja elő külföldi - elsősorban dél-koreai és thaiföldi - gyárakban. Az autógyártók mellett az elektronikai óriáscégek, például a Sony és a Canon is próbálják Japánból kitelepíteni termelésüket. Elemzők szerint a folyamat tovább ront a japán gazdaság régi baján, a belső fogyasztás gyengeségén, hiszen 2002 óta közel kétmillió fővel, 10,3 millióra csökkent a japán feldolgozóipari munkahelyek száma; emellett a kieső exportjövedelem és a beruházások kiáramlása is beárnyékolja a japán gazdaság kilátásait.
