Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fellendülés kifulladása miatt nyugtalan gazdasági nagyhatalmak csupán a továbblépés irányaiban tudtak megállapodni a devizaárfolyamok alakításával kapcsolatban - mondta Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter a G20 államai pénzügyi vezetőinek hét végi dél-koreai találkozója után. A pénzügyi tárcák és jegybankok vezetőinek tanácskozásán született nyilatkozat szerint az országok a jövőben a piacok által meghatározott, a gazdasági fundamentumokat jobban tükröző árfolyamrendszer felé mozdulnak el, ám nem sikerült megállapodni a külkermérlegek egyensúlytalanságainak korlátozásáról, azaz arról, hogy az erősen pozitív folyó fizetési mérleget produkáló feltörekvő országok csökkentsék a többletüket. Nem szabad ugyanakkor lebecsülni a közös nyilatkozat jelentőségét, hiszen ehhez hasonlóra hosszú ideje nem volt példa, és a tanácskozás előtt mindenki attól tartott, hogy Kína elzárkózik a devizaárfolyamokat érintő bármilyen nyilatkozattól. Az SC First Bank Bloomberg által megkérdezett szöuli elemzője szerint ugyanakkor a nyilatkozattal aligha ért véget az árfolyamháború, hiszen az árfolyam-politika túl bonyolult és túl sokféleképpen értelmezhető ahhoz, hogy ilyen homályos nyelvezettel hatni lehetne rá.
Miközben az amerikai és a kínai gazdaságpolitika egymással szemben álló álláspontjai megmerevedtek - az amerikaiak szerint Kína mesterségesen tartja erősen a jüant, amivel jogosulatlan kereskedelmi előnyökhöz jut, Peking viszont úgy látja, hogy a laza amerikai monetáris politika miatt beáramló spekulatív tőke veszélyezteti a kínai gazdaságot -, a többi ország kritikája egyre erősödik a két gazdasági szuperhatalommal szemben. A német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle szerint például Kínának meg kellene nyitnia piacát a külföldi áruk előtt, az Egyesült Államoknak pedig tartózkodnia kellene attól, hogy monetáris lazításával pénzzel árassza el a piacokat. Németország és Japán, valamint az olajexportőr országok kulcsszerepet játszottak abban, hogy meghiúsult az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner kezdeményezése, amelynek elfogadása esetén a GDP négy százalékában maximálták volna a folyó fizetési mérlegek többletét. A brit pénzügyminiszter, George Osborne szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a novemberi szöuli G20-csúcstalálkozón megállapodásra jussanak ebben a kérdésben.
