Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mától Nagy-Britannia szembenéz az évtizedek alatt felhalmozott adósságokkal, és visszafordul a szakadék széléről - kezdte tegnap a minden korábbinál brutálisabb megszorításokat ismertető beszédét George Osborne brit pénzügyminiszter (képünkön). A konzervatív politikus megígérte, hogy az egészségügyi, az oktatási, a védelmi és az infrastrukturális kiadásokat meghagyják jelenlegi szintjükön, ám a jóléti költekezést nem fogják kímélni. Az önkormányzatok kiadásait négy év alatt 30 százalékkal, a rendőrség költségvetését 16 százalékkal, a kulturális minisztérium működési költségeit pedig 41 százalékkal tervezik csökkenteni. Az egész kormányzati időszak alatt az összes minisztériumban átlagosan 19 százalékkal szorítanák le a költségeket.
A 490 ezer állami munkahely megszüntetése mellett számos egyéb ponton csökkentik a hiányt: a közszférában 66 évre viszik fel a nyugdíjkorhatárt, 29 milliárd fontnak megfelelő adóemeléseket hajtanak végre, de nem maradt ki a BBC büdzséje sem a nadrágszíj-megszorításból. Osborne szerint a szigorításokkal a 2010-re várható 10,1 százalékról a 2014-15-ös költségvetési évre a GDP 2,1 százalékára küzdenék le a költségvetési hiányt.
A szigorú intézkedések szükségességét mintegy alátámasztotta, hogy nem sokkal a bejelentés előtt kiderült: szeptemberben produkálta a szigetország története legmagasabb költségvetési hiányát. Míg tavaly szeptemberben 14,8 milliárd font hiányzott a költségvetésből, és az elemzők ezúttal 14,5 milliárd fontot vártak, a hiány valójában 15,6 milliárd fontra ugrott; a költségvetés bevételei 7,8 százalékkal, a kiadások - elsősorban a katonai és az egészségügyi költségek meglódulása miatt - 10,2 százalékkal nőttek tavaly óta. Az államadósság a GDP 55,9 százalékáról 57,2 százalékra emelkedett.
Miközben a fiskális megszorítások lehetetlenné teszik a lassuló brit gazdaság költségvetési forrásokra alapozó élénkítését, a jelek szerint a jegybank megkezdte az elmozdulást a monetáris lazítás felé. A Bank of England monetáris tanácsa októberi ülésének szerdán nyilvánosságra került jegyzőkönyvéből kiderült: a testület számos tagja - köztük a jegybank elnöke, Mervyn King is - elképzelhetőnek tartja, hogy a magas infláció ellenére a közeljövőben jegybanki kötvényvásárlások bővítése mellett döntsenek.
