Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Május után júniusban is lassult a brit infláció növekedési üteme, ám a vártnál kevésbé: év/év alapon 3,2 százalékos volt a drágulás az országos statisztikai hivatal (ONS) tegnap közzétett adatai szerint, miközben a Bloomberg által megkérdezett elemzők 3,1 százalékot jeleztek az előző havi 3,4 százalék után. A bértárgyalások alapjául szolgáló, a lakhatási, köztük a hitelköltségeket is tartalmazó kiskereskedelmi árindex (RPI) emelkedése 5 százalékra mérséklődött a májusi 5,1 százalékról.
Az inflációt leginkább az üzemanyagok, illetve az emelkedő szállodai és éttermi költségek hajtották, de minden árucsoportban nőttek az árak, kivéve a kiárusítási szezont átélő ruházati szekciót. Egyes elemzők nyugtalanítónak látják, hogy a volatilis energia- és élelmiszerárak nélkül mért maginfláció 2,9 százalékról 3,1 százalékra gyorsult - beállítva az adatközlés kezdete, 1997 óta elért rekordot -, amiért elsősorban a májusi 3,4 helyett 3,9 százalékkal dráguló szolgáltatások felelősek.
A Bank of England (BoE) inflációs célja 2 százalék és a jegybank legutóbbi közlései szerint lehetségesnek tartja, hogy a következő hónapokban, a kormányzati szigorítások nyomán, ehhez közelítsen a mutató, de a mostani számok így is a monetáris héjáknak adnak muníciót. A BoE monetáris tanácsának júniusi kamatdöntő ülésén egy tag, Andrew Sentance kamatemelés mellett szavazott - ilyesmire két éve nem volt példa -, de az elemzők többsége szerint a jegybank jövő év elejéig vár még a szigorítással.
