Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi után ismét stresszteszt alá vetik a legnagyobb európai bankokat - jelentették hivatalosan is az EU csütörtöki csúcstalálkozója után -, de az idei vizsgálat számos ponton eltér az előzőtől. A tavalyi aggregált próbával azt akarták megnézni az EU illetékesei, hogy a közösség határokon átnyúló tranzakciókat is végző 22 legnagyobb bankja - amelyek együttesen a 27 tagú unió banki mérlegfőösszegének 60 százalékát adják - miként állná a sarat, ha 2009-2010-ben mély recesszióba süllyedne a gazdaság. Akkor összességében azt állapították meg, hogy az európai bankrendszer egészében véve stabil és a kialakultnál sokkal nagyobb mértékű visszaesést is kibírna.
A mostani, e hónap végéig befejezendő stressztesztekben azt nézik meg, hogyan tűrnék a bankok a gazdaság fékeződését, illetve mennyire vannak kitéve a szuverén adósságok alakulásának, vagyis az államkötvénypiacnak. A vizsgálatokat az egyes tagországi felügyeletek végzik el, az európai bankfelügyeleti bizottság (CEBS) irányításával, első körben a 26 legnagyobb bankot veszik górcső alá - de lesz második, a kisebbekre kiterjedő kör is. A CEBS már év eleje óta dolgozik egy uniós stresszteszt feltételein, együttműködve az Európai Bizottsággal és az ECB-vel, különféle "mi lenne, ha" forgatókönyvek alapján.
Az eredményeket - beleértve a tőkehelyzeteket is - részletesen, az egyes bankokra lebontva nyilvánosságra hozzák. Ez azután dőlt el, hogy Spanyolország szerdán bejelentette, a maga részéről mindenképpen közzéteszi a teszteredményeket - így ha bárki másképp járna el, azt üzenné a piacoknak, valami rejtegetni valójuk van. A kérdést Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke és Hernan Van Rompuy, az EU elnöke egybehangzó állásfoglalása zárta le: a tesztek eredményét legkésőbb július második felében ismertetni kell. A múlt heti csúcs előtt számos bank tiltakozott a vizsgaeredmények nyilvánosságra hozatala ellen, élükön az állami kézben lévő német tartományi bankokkal és az osztrák pénzintézetekkel. Az aggályok lényege a Deutsche Bank AG vezérigazgatója, Josef Ackermann fogalmazása szerint az, ha a kormányok nem rögzítik előre, hogy megsegítik az esetleg nem elég erősnek talált bankokat, az általában alááshatja a beléjük vetett bizalmat. Sokáig ellenezte a nyilvánossá tételt a német bankszövetség is, ám a múlt hét második felére már azt közölte, hogy az hozzájárulhat a bizalom megteremtéséhez, a piacok megnyugtatásához - feltéve, hogy nem enged teret a félremagyarázásoknak. Ez utóbbi veszélye miatt ellenzi viszont továbbra is a dolgot a brit bankszövetség kockázatkezelési ügyekben illetékes igazgatója: az eredményeket félre lehet értelmezni - nyilatkozta Irving Henry a Bloombergnek -, és ez akár egy egészséges bank megrendüléséhez is vezethet. A nyilvánosságot üdvözlik a piaci elemzők is, akik szerint az eredmények segíthetnek a befektetők megnyugtatásában, sok függ azonban a részletektől és a szigortól.
