Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A három önálló szereplő, vagyis a jegybank (BoE), a pénzügyminisztérium és a pénzügyi felügyelet (FSA) helyett három bizottság ellenőrzése alá kerül a brit pénzügyi rendszer George Osborne pénzügyminiszter (képünkön) szerdán este bejelentett tervei szerint. A 2012-ig felállítandó új testületek szilárdabb keretet adhatnak a pénzintézetek működéséhez annál, amit tizenhárom évvel ezelőtt épített ki Gordon Brown akkori munkáspárti pénzügyminiszter - reméli mostani konzervatív utóda, aki jó ideje hangoztatja, hogy a brit bankrendszert a túl sok felügyeleti bába miatt is tépázta meg különösen a válság.
Az előzetes hírekkel ellentétben Osborne nem azt közölte, hogy a BoE alá rendeli az FSA-t, hanem egyszerűen felszámolja, illetve lényegében kettébontja azt. Egyik utóda, a prudens szabályozási hatóság (PRA) a jegybank leányvállalataként őrködik majd a pénzintézetek működése fölött, beleértve a bankok mellett a befektetési bankokat, lakástakarékokat, biztosítótársaságokat is. A másik a kissé megtévesztő nevű fogyasztóvédő és piaci hatóság lesz, ez felügyeli a fogyasztói szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozásokat, tehát a City működését is. Ezeken kívül feláll a jegybank pénzpolitikai bizottsága (FPC), amely a kamatokról döntő monetáris politikai testülethez (MPC) hasonlít majd; az FPC lesz felelős azért, hogy figyelje a gazdasági és pénzügyi stabilitást fenyegető makrogazdasági fejleményeket és eszközei is lesznek a közbelépéshez - mondta a pénzügyminiszter. Az FPC munkáját a parlament pénzügyi bizottsága is vizsgálja majd, tehát nemcsak a BoE-nek lesz rálátása, de az új rendszer hangsúlyozottan a jegybankhoz helyezi a pénzügyi szektor felügyeletét. A bizottság elnöke Mervyn King, a BoE kormányzója lesz, tagjai között pedig ott lesz a mai tervek szerint Hector Sants, az FSA eddigi vezérigazgatója is - ő a jövőben a PRA vezérigazgatója lesz, King pedig az elnöke.
Az első kommentárok üdvözlik, hogy Sants ott marad a pénzügyi szabályozás vezetői között, mert ez megkönnyíti az átállást, de a Cityben egyébként nem túl népszerű Osborne terve, már csak a költségek miatt sem. A brit bankárszövetség vezetője, Angela Knight a Reuters szerint üdvözölte a pénzügyminiszter törekvését arra, hogy hatékonyabbá tegye a bankrendszer szabályozását, de felhívta a figyelmet: nem világos, milyen viszonyban lesz egymással az MPC és az FPC, és az utóbbinak nincs olyan eszköze, mint az előbbinek a kamatszint meghatározása.
A pénzügyminiszter beszélt arról a javaslatról is, amelynek értelmében megvizsgálják, nem kell-e szétbontani a nagy brit bankcsoportokat lakossági, illetve befektetési bankokra, ezt egy szakértői bizottság kapta feladatul, tőlük egy éven belül nem várható jelentés. A nagy izgalommal várt bankadó ügyében Osborne csak annyit mondott, hogy lesz, tekintettel az állami bankmentő akciók hatalmas terheire; részleteit jövő keddi költségvetési beszédében bontja majd ki. Piaci várakozások szerint az adó hasonló lesz az USA-ban ismerthez, 0,15 százalék körüli mértékben sarcolja majd meg a pénzintézetek mérlegfőösszegét - végső formájától függően akár összesen 5 milliárd fontnyi terhet is jelenthet az ágazat számára. Az idén májusban leköszönt munkáspárti kormány a hitelpiaci válság során összesen mintegy 70 milliárd fontot költött csőd szélére került brit pénzintézetek megmentésére, így most egy sor ilyen társaság van többségi állami tulajdonban.
