Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adósságválság kockázatáról szóló magyar kormányzati megnyilvánulások nyomán a befektetők kénytelenek újraértékelni az egész régió státusát, pedig az utóbbi másfél évben az Európai Unió volt kommunista országai visszanyerték a bizalmat - értékelte a kialakult helyzetet a Reuters elemzői összefoglalója. A múlt hónapban a térség államkötvényei kapósak voltak, miután a befektetők menekültek az instabil euróországoktól, de az elmúlt napok zűrzavara arra mutatott rá, hogy a kelet-európai országok nehezen tudják tartani vállalásaikat, részben a politikai változások, részben a költségvetési kényszerek miatt, részben pedig azért, mert a lakosság már belefáradt a szigorba. Korábban úgy láttuk, hogy Kelet-Európa az a hely, ahol már véghezvitték a megszigorításokat, így viszonylag biztos menedéknek tűnt - mondta az RBC stratégiai elemzője -, most azonban kiderülhet, hogy nem az.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tavaly és tavalyelőtt kihúzták a bajból Magyarország mellett Lettországot és Romániát, megállítva a régiós devizák zuhanását is. A kemény intézkedések megóvták a régiót attól az eladási hullámtól, amely az eurózóna perifériáján alakult ki az idén, lerántva a görög, a portugál vagy a spanyol eszközöket. A kelet-európai országok adósság-, illetve deficithelyzete kedvezőbb, mint a legrosszabbul álló euróországoké, növekedési kilátásaik azonban gyérek és még romolhatnak is. Romániában a kormány bizalmi szavazással és általános sztrájkkal néz szembe a kormányzati tervek miatt; egy hónapon belül már háromszor fulladt kudarcba az aktuális román államkötvény-aukció (ilyesmi játszott szerepet a görög válság kirobbanásában is). A kíméletlen lefaragások nyomán tavaly 19 százalékos GDP-csökkenést elszenvedő Litvániában a GDP 5,5 százalékával felérő további intézkedéseket kellene bevezetni ahhoz, hogy 2012-re 3 százalékra szorítsák le a hiányt, de a kormány márciusban elvesztette parlamenti többségét. Hasonló helyzetben van Lettország is, ahol az adóemelésről, a közalkalmazotti bérek és a jóléti ellátások megnyirbálásáról szóló vita nyomán lett oda a kormánytöbbség, így kétségessé vált, hogy Riga tartani tudja magát a 7,5 milliárd eurós mentőakcióban vállaltakhoz.
Megingott a jó tanulók megítélése is: a cseh választásokat megnyerő jobbközép koalíció ugyan a költségvetési deficit és az alig 37 százalékos államadósság mérséklésére készül, amit a piacok szeretnek, de ezt hamar megérezheti az ez évre 1,4 százalék körülire prognosztizált növekedés. A lengyel gazdaság, amely tavaly az unióban egyedül kerülte el a zsugorodást, idén 3 százalékos bővülésre számíthat, de elemzők szerint nem látni világos tervet arra, hogyan csökkentik a GDP 7 százalékára rúgó deficitet. A lengyel alkotmány értelmében az államadósság nem lépheti át a GDP 55 százalékát.
