Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Görögország teljes egészében visszafizette a szerdán lejárt tízéves, 8,5 milliárd euró értékű eurókötvényét - közölte tegnap egy illetékes a Reuters hírügynökséggel. Az euróországok vezetői által régóta remélt mondat elhangzásához azonban az kellett, hogy az államcsőd veszélyével szembenéző Athén megkapja az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összerakott 110 milliárd eurós hitelkeret első részét; az IMF még a múlt héten átutalt a görög jegybanknak 5,5 milliárd eurót, a valutaövezettől pedig kedden érkezett meg egy 14,5 milliárdos injekció. Utóbbiba egyelőre tíz euróország szállt be - a Németország nevében eljáró állami KfW bank 4,4 milliárddal, Franciaország több mint 3,3 milliárddal -, Belgium, Finnország, Írország, Szlovákia és Szlovénia nem járult még hozzá a görögök megmentéséhez. (Georgiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter szavai szerint a kimaradó országok alapvetően technikai okokból nem vettek részt az akcióban: vagy választási időszakban vannak, vagy még nem ért véget az ügylet jóváhagyásának parlamenti procedúrája.)
A beérkezett 20 milliárd euró fedezi Görögország azonnali és rövid távú pénzügyi kötelezettségeit - áll a pénzügyminisztérium közleményében; Athénnak legközelebb jövő márciusban kell vennie egy nagyobb akadályt, amikor 8,6 milliárd euró értékű hároméves kötvény jár le. Ez év végéig Görögország további 18 milliárd eurót kaphat az EU-IMF csomagból, ennek folyósítása azonban már attól függ, hogy áll az az adóemelésekre, bér- és nyugdíjcsökkentésekre alapozott szigorítási program, amellyel a tavaly 13,6 százalékosra dagadt GDP-arányos hiányt kellene lefaragni. (A program előrehaladását először júniusban vizsgálja majd meg az EU, az IMF és az Európai Központi Bank [ECB] közös missziója, Athénnak pedig júliusban kell beszámolót írnia róla.) Egyelőre azonban nagy kockázatot jelent, hogy a görög közvélemény, illetve a munkavállalók nehezen fogadják el a kemény intézkedéseket: a szakszervezetek holnapra hirdették meg az utóbbi hónapok negyedik általános sztrájkját.
Egyes szakértők nem csupán a tiltakozások miatt tartják kétségesnek az egész görög mentőöv értelmét, hanem a hasonló ügyek kimenetele, illetve a számok logikája alapján is. Az európai kormányok, valamint az IMF hitelei nagy valószínűséggel segéllyé alakulnak át - jelentette ki a Bloomberg szerint a Schroders vezető közgazdásza, hivatkozva a múltbéli mentőakciók tapasztalataira; szerinte a görögöknek újabb csomagra lesz szükségük a következő három év átvészeléséhez, Portugália és Spanyolország viszont simán megúszhatja. Kenneth Rogoff, a Harvard közgazdászprofesszora viszont úgy vélte, hogy az európai országok megtámogatására szánt, összesen 750 milliárd eurós alap nem lesz elég ahhoz, hogy megelőzzék az államcsődöket; szerinte hasznosabb lenne, ha az EU módot találna arra, hogy átmenetileg kiengedje az euróból a komoly átszervezésre szoruló országokat, majd később visszafogadja őket. Rogoff számításai szerint Görögország legalább két évig tartó recesszió előtt áll, minek folytán a most 120 százalékos GDP-arányos adósság 150 százalékosra nőhet, ami azt jelenti, hogy megint csak államcsőd vár rájuk. Hasonló következtetésre jutott a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) tegnap közzétett világgazdasági prognózisában: elemzői 2012-re várják, hogy Görögország rákényszerül az adósságátütemezésre.
