Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország onnan jön, ahova Görögország most tart - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök a görög kollégájával, Georgiosz Papandreuval közösen tartott fórumon a Budapesti Corvinus Egyetemen. Mindkét ország azért került az átlagosnál nagyobb válságba, mert nem hozta meg kellő időben a szükséges reformértékű lépéseket - mondta előadásában Bajnai. Magyarország nem tagja az eurózónának, ezért kézenfekvőbb volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvétele a magyar mentő csomagban, ennek ellenére Görögországnak is meg kell kapnia azt a pénzügyi segítséget, amit megkapott Magyarország. Hosszabb távon ezért lesz szükség az Európai Monetáris Alap létrehozására, hogy megteremtse a pénzügyi támogatás intézményes feltételeit az eurózóna országainak is, de ezek a több év alatt megszülető intézmények most nem jelentenek segítséget. Görögországnak hazánkhoz hasonlóan kettős feladatot kell végrehajtania: rövid távon a pénzügyi stabilizációt, illetve középtávon a növekedés feltételeit kell megteremteni - hangsúlyozta a magyar kormányfő. A kulcspont a pénzügyi bizalom megszerzése: a magyar államháztartás hiánya egy év alatt öt százalékkal csökkent, ami jelezte, hogy az ország eladósodása megállítható. Ennek eredményeként a forint 15 százalékkal erősödött az euróval szemben az elmúlt egy évben, a jegybanki kamat pedig mélypontra került. Magyarország jövő évi növekedését három-négy százalék közé várják az elemzők, ami a magyar gazdaság legégetőbb problémáján, az alacsony foglalkoztatáson is segíthet. A magyar polgárok a magas devizahitel-állomány miatt nagyon gyorsan megértették, mit jelent a gazdasági válság, ami segíthette a megszorítások elfogadását. Görögország esetében - az eurózóna tagjaként - ez így nem áll fenn, de nem lehet sikeres a válságkezelés annak társadalmi elfogadása nélkül.
Európának a következő tíz évben alacsonyabb növekedési pályával kell szembenézni - emlékeztetett a magyar kormányfő -, az országok többsége költségvetési hiányának csökkentésével lesz elfoglalva, miközben versenyképessége gyengül a feltörekvő gazdaságokkal szemben. Olyan alapvető szerkezeti változásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az öreg kontinens megőrizze gazdasági, így végső soron politikai súlyát. Ennek az időszaknak is lesznek vesztesei és nyertesei; Magyarország következetes politikájának köszönhetően nyertese lehet - de ezen az úton végig kell menni.
Az elmúlt húsz évben két fal is leomlott: a berlini fal, illetve a Wall Street-i falak. Mindkét hatalom - az állam és a pénzpiac - mindenható volt, legalábbis korábban ezt gondolták - mondta Georgiosz Papandreu. A mostani válság a demokrácia kihívása, olyan megoldásokat kell találni, amelyek nagyobb beleszólást biztosítanak a szélesebb tömegeknek a társadalom irányításába, a piaci-vállalati döntések meghozatalába. Az a válság, amellyel szembenézünk, a demokratikus irányítás válsága is: a kormányzati irányítás, a vállalati irányítás gyengesége, a pénzügyi spekuláció alááshatja a stabilitásba vetett hitet - figyelmeztetett a görög kormányfő. A globális pénzügyi válság csak globális reformokkal oldható meg, hogy vissza tudjuk szorítani a pénzügyi világ befolyását. Ehhez "több Európára" lesz szükség, hogy az unió képes legyen ellenőrizni a pénzügyi folyamatokat - ám nem szabad megfeledkezni a fiskális felelősségről, biztosítani kell, hogy az eurózónában meglegyenek a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez szükséges eszközök.
A görög kormány is hasonló úton jár, mint a magyar: a bérek és a nyugdíjak csökkentése mellett a tehetősebbek adóterheit növelték. Görögország a magyar kormányéhoz hasonló vagyonadó bevezetését tervezi - mondta el Papandreu -, emellett olyan elemeket építenek az adórendszerbe, amelyek megdrágítják a profit kivitelét Görögországból, illetve annak újra befektetésére ösztönöznek, valamint kedvezményekkel segítik elő a fiatalok foglalkoztatását. A görög kormány az önkormányzati rendszer átalakítására készül: az önkormányzati szintek mellett a mintegy hétezer helyhatóság számát is csökkenteni akarják.
