A lehető legjobbkor kezdődött meg a közelmúltban az Egyesült Államok tízévenkénti, "rendes" népszámlálása: a még mindig 10 százalékot közelítő munkanélküliség mellett csaknem másfél millió embernek ad átmeneti munkát. A népszámlálás 1790 óta a szövetségi kormányzat egyik legnagyobb lélegzetű feladata, mely már tavaly megkezdődött a kérdőívek postai kiküldésével. A munkára jelentkező 3,8 millió főből ezt követően a kiválasztottak nekivágnak vidéknek és városnak, hogy gps-támogatással felfrissítsék a kormányzati térképeket és lakcímnyilvántartást, illetve megkeressék a lakcímmel nem rendelkező, illetve a kérdőívet egyáltalán nem vagy hibásan visszaküldő lakosokat.
Az előző hetekben egy alaszkai eszkimó faluban megkezdett művelet következményei jelentősek: a népszámlálási adatok alapján évi mintegy 435 milliárd dollárt osztanak majd el országszerte többek között az iskolák, valamint a rend fenntartására. A következő évtizedben összesen ez a kassza a mai szint mellett az éves amerikai GDP majd harmadát teszi ki. Az amerikai alkotmány értelmében a népszámlálás központi jelentőségű a szövetségi képviselőházi helyek elosztása szempontjából, melyet évtizedenként hozzáigazítanak a demográfiai adatokhoz (a kongresszus felsőházát, a szenátust ez nem érinti, mivel ott minden államnak két hely jut, függetlenül a népesség számától). Mivel az amerikai elnököt négyévente megválasztó elektori kollégiumba a két házba az államok által küldött képviselők összessége alapján lehet delegátusokat küldeni, ezért a népszámlálás befolyással lehet a legközelebb 2012-ben esedékes elnökválasztás végeredményére is.
Az idei nyomtatvány minden idők egyik legrövidebb kérdőíve: elvileg 10 perc alatt meg lehet válaszolni a 10 feltett kérdést. A válaszoló neve, neme, életkora, rassza, etnikai hovatartozása és családi állapota mellett csak lakástulajdonosi, illetve -bérlői státusára kérdez rá. A kérdőív rövidsége ellenére a felmérést lebonyolító Népszámlálási Iroda arra számít, hogy mintegy 50 millió háztartásból nem kap választ a legkésőbb márciusi kiküldést követő hetekben. Őket 350 helyi kirendeltségből személyesen, illetve egy 340 millió dolláros hirdetési hadjárattal próbálják elérni. A személyi költségek is jelentősek: a teljes lakosság 1 százalékát megmozgatva 85 millió dollárba kerül a nem válaszolók felkutatása.
Mivel a cél minden lakos elérése, függetlenül anyanyelvüktől, a reklámokat 80 millió dolláros költséggel az angol mellett 28 más nyelven is elkészítik. Maga a kérdőív is 6 nyelven készült, ebből 13 millió spanyol-angol kettős jelzéssel. A fő célközönséget a latin ajkúak, feketék, ázsiaiak és indiánok jelentik majd, de készülnek majd arab és jiddis nyelvű spotok is. A cenzus hírét 12 óriásplakátokkal ellátott kisteherautó is elviszi majd 800 állomásos túráján a New York-i Times Square-től a falusi búcsúkig és sporteseményekig.
Külön feladatot jelentenek az illegális bevándorlók, akik gyakran attól tartanak, hogy a népszámlálási adatokat felhasználhatják ellenük. A Népszámlálási Iroda ennek megfelelően mintegy 150 ezer vállalkozással és egyesülettel vette fel a kapcsolatot, hogy bizalmi viszonyt teremtsen a legkülönbözőbb etnikai hátterű csoportokkal. A tét jelentős, lévén akár csak 1 százalékos "alulszámlálás" is 3 millió embert jelent, ami különösen hátrányosan érinti az állami forrásokra jobban rászoruló szegényeket és kisebbségieket. A legutóbbi alkalommal, 2000-ben végül az összességében 1,3 milliós túllövés ellenére mintegy 4,5 millió, főként kis jövedelmű és kisebbségi személy maradhatott ki a felmérésből.
A cenzus végső célja, hogy pillanatfelvételt nyújtson az Egyesült Államokról 2010 április elsején. Ahhoz ugyanakkor, hogy ez megvalósulhasson egy földrajzi, éghajlati és demográfiai szempontból rendkívül tagolt országban, melyben még mindig sokan laknak a világtól elzárva, elengedhetetlen az egyéves rákészülés. A 2000-es adatok az 1990-es felméréshez képest 13,2 százalékos emelkedést mutattak, a lakosságszám 281 millió fő volt. A becslések szerint ma az USA lakossága 310 millió fő körül lehet.
