Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Észtországnak a külföldi befektetések becsalogatására, az adózási kiskapuk megszüntetésére és az állami bevételek növelésére kell összpontosítania, ha csatlakozni szeretne 2011 januárjában az eurózónához - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) belső jelentésében. Egyelőre úgy tűnik, a számok meglesznek a kitűzött időpontig: a jelentés szerint az észt költségvetési hiány a tavalyi 2,8 százalék után valószínűleg 3 százalék alatt marad idén is, az inflációs cél pedig bőven a megengedett alatt van. Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia ugyancsak valószínűnek tartja az észt euróbevezetést, az Európai Bizottság azonban csak május körül készül el értékelésével.
A tavaly hatalmas gazdasági visszaesést elszenvedett Észtország (a harmadik negyedévben 15,6 százalékot zuhant a bruttó hazai termék) a belföldi fogyasztás feláldozásának árán is ragaszkodott az euró feltételeinek betartásához. A várakozások szerint idén megáll a gazdaság szabadesése és az év második felében lassú növekedés indulhat be. Bár az észt kormány az euró bevezetésétől a külföldi befektetések és a kereskedelem élénkülését várja, az exportvezérelt gazdaság szerkezetátalakulása miatt nem valószínű a gazdasági növekedés felgyorsulása az euró bevezetése után sem.
Elemzők szerint a térség gazdaságai két-három év fejlődését vesztették el a tavalyi katasztrofális visszaesésben; a másik két balti államban távolibb még az euró bevezetése. A lett kormánynak az IMF szerint még "keményen kell dolgoznia" a költségvetési deficit lefaragásán, hogy 2013-ra 3 százalék alá tudja csökkenteni azt. Lettország egyelőre egy 7,5 milliárd eurós, az IMF és az Európai Bizottság vezette csoport által nyújtott nemzetközi hitel segítségével finanszírozza költségvetési deficitjét. Valdis Dombrovskis miniszterelnök szerint a deficitcél 2010-re 8,5 százalék.
A litván miniszterelnök még decemberben ennél is borúsabb képet festett országa eurókilátásairól. Andrius Kubilis úgy fogalmazott: nem hajlandó megölni országa gazdaságát a gyorsított eurócsatlakozás érdekében; az észt kormány 2014-es csatlakozással számol. A 2009 harmadik negyedévében a GDP 14,3 százalékával visszaeső Litvánia a bruttó hazai termék 8 százalékának megfelelő összeggel csökkentette a költségvetési kiadásokat, de még így is éppen tíz százalék alatt várható a deficit. Kubilis nagyrabecsülését fejezte ki az elmúlt években folytatott észt gazdaságpolitikával szemben, és elmondta: nem zavarja, ha az észtek évekkel korábban kerülnek az eurózónába, mivel véleménye szerint bölcsebb politikájukkal rászolgáltak erre.
