Az ENSZ két éves tárgyalássorozata érte el csúcspontját pénteken Koppenhágában, a kibocsátás-csökkentésről azonban nem született megállapodás - számolt be a Reuters. Az egész éjszaka zajló megbeszéléseket követően a német tárgyalók arról számoltak be, hogy még mindig nem áll rendelkezésre olyan szöveg, amelyet az állam- és kormányfők megvitathatnának. Semmiben sem jutottunk eredményre, csupán tervezetekkel rendelkezünk, az idő pedig hamarosan lejár - fogalmaztak. A december 7-e óta zajló klímacsúcson a legnagyobb szembenállás a fejlett és fejlődő országok között mutatkozott az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének megosztásával kapcsolatban, ami az energiaköltségek emelkedéséhez növekedéséhez vezethet, kényszerítve a fosszilis tüzelőanyagok leváltását.
A péntek reggel a helyszínre érkező Brack Obama amerikai elnök várhatóan megbeszéléseket folytat majd Wen Jiabao kínai kormányfővel. Az éjszaka folyamán kidolgozott tervezet a Reuters forrásai szerint a globális hőmérséklet legfeljebb 2 Celsius fokos emelkedésével és a fejlődő országok megsegítésére legalább 100 milliárd dolláros összegről szólt. A megbeszélések azonban a két legfontosabb pontról való megállapodás nélkül értek véget: a végleges egyezmény kialakításának menetrendjét és a kibocsátás-csökkentés mértékét nem sikerült meghatározni. A 2 fokos csökkentés kapcsán széles egyetértés mutatkozott, azonban az ennek eléréséhez szükséges eszközökről már megoszlottak a vélemények. Egy fejlődő országbeli tárgyaló szerint a fejlett államok 2050-ig 80 százalékos kibocsátás-csökkentésre is ígéretet tettek volna, azonban a feltörekvő országok elutasították a javaslatot, mondván: a hosszú távú célkitűzések helyett a középtávot részesítik előnyben. Egy másik fő kérdés az első és negyedik legnagyobb kibocsátó Kína és India rábírása arra, hogy teret adjanak a külső ellenőrzésnek az ígért emisszió-visszafogás kapcsán.
Az előrelátás, az igazságosság, és a nagylelkűség elveinek, valamint a józan észnek kell vezérelniük az ENSZ-klímatárgyalásokat - mondta a plénum előtt tartott beszédében Bajnai Gordon csütörtökön. Az MTI-Eco szerint a magyar miniszterelnök hangsúlyozta: szilárdan hisz abban, hogy a fenntarthatóság és a fejlődés összeegyeztethető egymással, és hogy a zöld gazdaság növekedése közép- és hosszú távon fellendíti a versenyképességet, és hozzájárul új és jobb munkahelyek létrehozásához. A miniszterelnök szerint a terhek elosztásában egyensúlyt kell találni a felelősség és a fizetőképesség között. Az ENSZ 1992-ben aláírt Éghajlat-változási Keretegyezménye, és az ahhoz csatolt kiotói jegyzőkönyv megfelelő alapot jelent a közös építkezéshez, hiszen azokban sok állam komoly kötelezettségeket vállalt - tette hozzá.
