Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jogilag kötelező megállapodás nagy valószínűséggel nem születik a koppenhágai klímacsúcson - mondta Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A döntést előkészítő, a további lépéseket programszerűen meghatározó közös határozat létrejöttének esélyét hatvan százalékra teszi a politikus.
Az alapkérdések tekintetében megegyezésközeli állapotba kell eljutni, ki kell tűzni azt a határidőt, ameddig ennek létre kell jönnie. Egy politikai nyilatkozat nem lenne elegendő eredmény, mivel az tönkretehetné az eddig lezajlott folyamatokat - tette hozzá.
A fejlődő országok álláspontja szerint a kapott támogatásokkal kapcsolatban elfogadják a kontrollt, a célorientált felhasználásra vonatkozó elvárásokat, azonban a saját fejlődésük során létrejövő kibocsátástöbbletet a saját szuverenitásuknak, nemzeti ügyüknek tekintenék - fejtette ki Szabó.
Az EU feltétel nélkül 20, feltétlesen 30 százalékos kibocsátáscsökkentést tart elfogadhatónak, de egyben az USA, Kína és a fejlődő világ hozzájárulását is elvárja. A magyar tárcavezető szerint minden résztvevő azt támogatja, hogy egy év múlva Mexikóban megszülethessen egy végleges megállapodás.
A fejlődő országok miatt lehetetlen elképzelni azt, hogy a kiotói jegyzőkönyv véget érjen - hangsúlyozta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. Ez ugyanis az egyetlen hiteles klímavédelmi konkrét nemzetközi jogi eszköz, a fejlődő országok pedig elvárják, hogy a jegyzőkönyv következő évtizedére - 2020-ig - is legyen egy ambíciózus kibocsátás-csökkentési cél, minden fejlett ország számára.
A fejlett országok szerint pedig lehetetlen, hogy csak a kiotói jegyzőkönyv folytatódjon, mert az ebben kötelezettséggel rendelkező államok éves szinten a világ emberi eredetű kibocsátásának csupán harmadát fedik le - tette hozzá Faragó. Jelen pillanatban e két tárgyalási vonal egymás túsza lett, emiatt lépett fel hitelességi válság - fogalmazott.
